A második világháború befejezése után, a kollektív bűnössége elve alapján 75 ezer németajkú romániai személyt hurcoltak a Szovjetunióba „malenkij robotra”, azaz egy „kis munkára”. Az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták, embertelen bánásmódban részesítették az ártatlanokat, akik közül sokan vesztették életüket. A Körös-közben fekvő Simonyifalváról 59 embert deportáltak a Szovjetunióba 1945 januárjának második felében, közülük 13-an ott vesztették életüket. A Simonyiak Háza udvarán 2008-ban állított svéd gránit emlékmű az elhurcoltaknak, a 13 kopjafa az elhunytaknak állít emléket (a kompozíció Brittich Erzsébet képzőművész-költő alkotása), itt helyezték el a tisztelet virágait és gyújtották meg a kegyelet mécseseit vasárnap a Deportáltak Szövetsége tagjai, volt munkaszolgálatosok, illetve a leszármazottak. Walther Sinn szemlaki evangélikus lelkész mondott beszédet a deportáltak emlékére, ezt megelőzően szentmisét mutatott be a római katolikus templomban Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli evangélikus lelkipásztor. Haász Tibor községi polgármester szerint az emlékmű figyelmeztető jel az utókornak, hogy ne történhessenek többé ilyen ember- és nemzetellenes cselekedetek, mint amilyenekre a 20. században sajnos példa volt.
A vasárnapi rendezvényre még visszatérünk a helyszínen készült rádióriporttal.A „malenkij robot” áldozataira emlékeztek Simonyifalván
A második világháború befejezése után, a kollektív bűnössége elve alapján 75 ezer németajkú romániai személyt hurcoltak a Szovjetunióba „malenkij robotra”, azaz egy „kis munkára”. Az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták, embertelen bánásmódban részesítették az ártatlanokat, akik közül sokan vesztették életüket. A Körös-közben fekvő Simonyifalváról 59 embert deportáltak a Szovjetunióba 1945 januárjának második felében, közülük 13-an ott vesztették életüket. A Simonyiak Háza udvarán 2008-ban állított svéd gránit emlékmű az elhurcoltaknak, a 13 kopjafa az elhunytaknak állít emléket (a kompozíció Brittich Erzsébet képzőművész-költő alkotása), itt helyezték el a tisztelet virágait és gyújtották meg a kegyelet mécseseit vasárnap a Deportáltak Szövetsége tagjai, volt munkaszolgálatosok, illetve a leszármazottak. Walther Sinn szemlaki evangélikus lelkész mondott beszédet a deportáltak emlékére, ezt megelőzően szentmisét mutatott be a római katolikus templomban Hegedűs János plébános és Deák Bálint helybeli evangélikus lelkipásztor. Haász Tibor községi polgármester szerint az emlékmű figyelmeztető jel az utókornak, hogy ne történhessenek többé ilyen ember- és nemzetellenes cselekedetek, mint amilyenekre a 20. században sajnos példa volt.
A vasárnapi rendezvényre még visszatérünk a helyszínen készült rádióriporttal.A rovatból ajánljuk:
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se az állatok itatására, se a mezőgazdasági területek öntözésére ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, most azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Tóhpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő ez szerint motiváló erőt ad.
Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a 165 millió lejből épített létesítményen.
Templomfelújítás, szociális konyha létrehozása, óvodaépítés, a Caritas megszervezése fűződik a nevéhez.
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megemelkedett a folyó sótartalma az Arad megyei szakaszon is.
A kedvezmény célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a közösségi biciklikölcsönzést.
