A magyar identitás tüze: Szent Iván-éji hagyományok Pécskán [AUDIO]
Szent Iván-éj Pécskán | Archív felvétel
Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával, a tűzugrással tettek emlékezetessé.
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely az múlt hétvégén, szombaton – a nyári napforduló estéjén – szervezte meg a város főterén az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Pécskán még 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani. Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és immár e köré szerveződik a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amely idén egy héten keresztül zajlott: Szentháromság vasárnapján a templombúcsúval kezdődött, a hétvégén szentmisével és a világháborús pécskai hősökre való megemlékezéssel zárult, de közben volt filmvetítés, képzőművészeti kiállítás, könnyűzenei koncert, néptáncműsor és a már említett szombat esti tűzugrás.
A Szent Iván-éj pécskai hagyományairól Pataky Lehel Zsolt készített összeállítást a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg:
A rovatból ajánljuk:
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Március idusa.
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
