Eugen Barbul 1938. január 1-29 között volt Arad prefektusa. Hogy mandátumának 28 napja alatt mit tett a városért nem tudni, ám a jelenlegi önkormányzat úgy vélte, megérdemli, hogy Mosóczon a Postaréten utcát nevezzenek el róla. Csakhogy Eugen Barbulról azt nem mondja el a határozattervezet indoklása, hogy 1920-tól 1936-ig ő az Erdélyi Múzeum-Egyesület igazgatója – miután előtte húsz évig a budapesti Egyetemi Könyvtárban Barbul Jenő néven dolgozott, de a román hatalomátvétel után hazatért – és ha vélhetően kényszerből is, de Kolozsváron helyükön hagyta a magyar munkatársakat, műszaki igazgatót. Megjegyzendő, hogy Aradon 2003-ban a helyi tanács – akkor Dorel Popa volt a polgármester – egyszer már megpróbált utcát elnevezni Eugen Barbul prefektusról, de az ülés akkor botrányba fulladt, a tervezet pedig fiókba került.
Tény, Aradon a beépítésekkel, mini-lakónegyedek kialakulásával elengedhetetlenné vált, hogy új utcák szülessenek a városban, a névadó személyek kiválasztásához viszont nem nagy fantáziáról tett tanúbizonyságot az önkormányzat, mert a nyolc személyből hét prefektus volt a két világháború között, egyikük pedig két aradi román gimnázium igazgatója.
Konkrétan a következő új utcák születnek meg:
– Nicolae Mihulin (Buzsák) – ő iskolaigazgató volt;
– Aurel Crişan (Milekalaka) – 1920.július 15 - október 17. között volt prefektus;
– Radu Pancu (Mikelaka) – 1921. május 4 - 1922. január 27. között volt prefektus;
– Vasile Boneu (Mikelaka) – 1926. ápr. 26 - 1927. június 15. között volt prefektus;
– Silviu Moldovan (a 6 Vânători utcával párhuzamosan lesz)
– Mihail Dobriceanu (Zsigmondháza, az eddigi VI-os utca) – 1938. november 11-1939. március 24. között volt prefektus.
Irházi János
