Iohannis az elnöki hivatalban fogadta Bolojant | Képernyőmentés/presidency.ro youtube-csatorna
Klaus Iohannis hétfő kora délután jelentette be lemondását, miután a parlament együttes házbizottságai úgy döntöttek, hogy szavazásra bocsátják az ellenzék által a tisztségéből való felfüggesztésére benyújtott indítványt. Iohannis értelmetlennek nevezte a felfüggesztését célzó kezdeményezést, mert májusban így is, úgy is távozik posztjáról, hiszen akkor tartják a megismételt elnökválasztást, és – mint fogalmazott – soha nem sértette meg az alkotmányt. Emellett károsnak is nevezte a kezdeményezést, különösen, ha azt megszavazza a parlament, hiszen
népszavazást kellett volna kiírni a hivatalából való felfüggesztésről, ez pedig „megosztja a társadalmat és krízisbe taszítaná az országot”, emellett pedig szerinte a nyugati partnerek előtt „közröhej tárgyává tenné”.
Az eredetileg 2024-es elnökválasztást azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság két nappal a második forduló előtt érvénytelenítette az egész választási folyamatot, arra hivatkozva, hogy hírszerzési információk szerint külföldi állami beavatkozás manipulálta az első forduló eredményét, ráadásul az első helyen végzett független jelölt, Călin Georgescu (aki szélsőjobboldali nézeteivel, nacionalizmusával és összeesküvés-elméleteivel szerzett népszerűséget) a választási törvények megkerülésével folytatott online kampányt. Iohannis második ötéves államfői mandátuma december 21-én lejárt, de az alkotmányra hivatkozva nem távozott posztjáról, mondván, addig marad tisztségében, amíg be nem iktatják az új elnököt.
Ilie Bolojan az ügyvezető elnök
Az alkotmány értelmében az elnök lemondása, munkavégzésben történő más akadályoztatása esetén a szenátus elnöke – jelen esetben Ilie Bolojan – látja el ideiglenesen az államfői feladatokat. Bolojan felfüggesztette házelnök és pártelnöki tisztségét arra az időre, amíg államfői jogköröket tölt be: a felsőházban Mircea Abrudean, a szenátus alelnöke vette át ügyvivőként a házelnöki teendőket, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Cătălin Predoiu belügyminisztert választotta ügyvivő elnöknek.
Ilie Bolojant Klaus Iohannis leköszönő államelnök fogadta szerdán a Cotroceni-palotában, ahol a két közjogi méltóság hivatalos megbeszélést tartott.
Bolojan májusig fogja betölteni az ügyvivő államelnöki tisztséget. A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én, a második fordulót (ha szükséges) május 18-án tartják.
A Krónika összeállítást közölt arról, hogy melyek az ügyvivő elnök hatáskörei az alkotmány szerint:
- képviseli a román államot bel- és külföldön,
- törvényeket hirdet ki, kérheti azok felülvizsgálatát,
- a törvényeket alkotmányossági normakontrollra az alkotmánybíróság elé utalhatja,
- üzeneteket intézhet a parlamenthez,
- a parlament jóváhagyásával szükségállapotot vagy ostromállapotot hirdethet ki,
- a miniszterelnök javaslatára minisztereket nevezhet ki és menthet fel,
- betölti a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét.
Ugyanakkor az alkotmány értelmében nem oszlathatja fel a parlamentet, nem kezdeményezhet népszavazást és nem intézhet politikai üzeneteket a parlamenthez.
