Tüntetők az aradi városháza előtt | A múzeumban láthat '89-es tárlat képének reprodukciója
Az aradi megmozdulások december 21-én kezdődtek, másnap pedig már – miután Nicolae Ceaușescu diktátor elmenekült – halálos áldozatai is voltak a rendszerváltó megmozdulásnak.
A szabadság első eufórikus napjaiban úgy tűnt, feloldódnak a romániai társadalomban az etnikai-nemzetiségi különbségekből fakadó korlátok, ellentétek. Később be kellett látni, hogy a magyarellenesség nem szűnt meg, és a forradalom kapcsán is eltávolodott a magyar és a román történelemszemlélet, az emlékezetpolitika.
Bognár Levente jelenlegi aradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, aki 2000-től 2020-ig volt a város alpolgármestere, valamint Hosszú Zoltán ügyvéd, az aradi magyarság első 1989 utáni szenátora, az események „sűrűjében” voltak 34 évvel ezelőtt. Akkor alakult meg az aradi magyarság érdekvédelmi szervezete is.
Pataky Lehel Zsolt azt kérdezte tőlük, hogy miért alakulhatott ki ez a különböző szemlélet, és miként élték meg az 1989-es forradalmat. A Temesvári Rádió Magyar adása számára készült összeállításban elsőként Bognár Leventét halljuk:
