Szijjártó Péter szerint minden magyar ember felelős minden magyarért | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A tárcavezető az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy az 1849-ben kivégzett honvédtisztek egy szent ügyért adták az életüket, a magyar szabadságért. Kiemelte, hogy ugyan az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, fontos a közös emlékezés. „Mert a magyarok szívéből kedves barátaim, semmi nem tudja kitörölni 1848-at, pontosan ugyanúgy, ahogy 1956-ot vagy 1989-et sem” – jelentette ki.
„Az 1848–49-es események a magyarok számára egyet jelentenek a bátorsággal. Világossá tettük akkor is, ahogyan világossá tettük azóta többször is, hogy a nemzeti függetlenségért a legnagyobb túlerővel szemben is fel kell venni, és ezért fel is vettük mindig a harcot – szögezte le. – Számunkra a szabadságharc nem egy szabadon választott gyakorlat, nem egy opcionális valami. És ezt bizonyítottuk elégszer. Ha kellett, akkor az oszmán, ha kellett, akkor a Habsburg, ha kellett, akkor a szovjet birodalommal szemben. Mi mindig kiálltunk, és ha megfogyva bár, de törve nem, végül mindig életben maradtunk. A magyar egy szabadságharcos nemzet. Egy olyan nemzet, amely eddig is ott állt, és mindig ott fog állni az őt megszálló birodalmak sírjainál.”
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az 1848–49-es események hősöket szültek, s ez a dicsőséges korszak ma is egyet jelent a hazaszeretettel. „Mi ki merjük mondani, hogy a '48-as forradalom és szabadságharc üzenete túlnyúlik az országhatáron, és összefogásra szólítja a nemzetet. Minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordítása érdekében” – folytatta, majd kiemelte, hogy a magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, amelynek legfőbb gondolata, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért.
- Hallgassa meg Szijjártó Péter beszédét, amit Pataky Lehel Zsolt rögzített:
Úgy vélekedett, hogy a szabadság talán hazánk legfontosabb nemzeti értéke, amely azt jelenti, hogy mi magunk döntünk a saját sorsunkról és a saját jövőnkről. „Történelmünk meglehetősen viharos, de hiába ez a viharosság, mi magyarok mindig ugyanazt akartuk itt a Kárpátok alatt. Ezt a márciusi ifjak fogalmazták meg talán a legjobban. Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – hangsúlyozta. A miniszter ennek kapcsán arra is kitért, hogy Magyarország szinte az egyetlen nemzet ma Európában, amely világosan, őszintén, nyíltan mer beszélni arról, hogy arra vágyik, hogy a kontinens keleti felében újra béke legyen.
