Arad-Hegyalja történelmi borvidék | Fotó: Aradi Tourinfo
A történelmi Magyarország egykori egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, a ménes-magyarádi dombokon az 1989-es romániai rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés – számolt be az MTI a Krónika cikke alapján. Az érintett borászatok és önkormányzatok az összefogástól a vállalkozások forgalmának növelését, a turisták számának emelkedését, a térség történelmének, soknemzetiségű kultúrájának és hagyományainak széles körű megismertetését remélik.
Az Arad környéki vörösbortermelő vidéken egykoron 6500 hektáron termesztettek szőlőt,
napjainkban azonban a hivatalos adatok szerint mindössze 1000 hektár van termő állapotban, és ebből 550 hektár rendelkezik oltalmat élvező földrajzi eredetmegjelöléssel.
Mihai Pașca Arad megyei prefektus hétfőn jelentette be, hogy megtették az első lépéseket az Arad-hegyalja – Ménes-Magyarád nevű egyesület létrehozására. A prefektúra támogatja a folyamatot, de nem lesz tagja ennek. A kormánymegbízott szerint a térség „óriási, de alig kihasznált” gazdasági és turisztikai potenciállal rendelkezik. A szőlőterületek visszaszorulása az elmúlt évtizedek „alulteljesítésének” eredménye:
- míg 1990-ben 6500 hektár szőlő volt művelés alatt,
- 2004-re 3700 hektárra,
- napjainkban 2500 hektárra csökkent, de ennek nagy része elhagyott vagy leromlott állapotban van.
Az új egyesület fő célja a közös fellépés és a térség egységes turisztikai arculatának kialakítása, míg a borászok között a jövőben nem a versengés, hanem az együttműködés és a kölcsönös ajánlás lesz a meghatározó szemlélet.
A tervek között szerepel fesztiválok és vásárok szervezése, fejlesztési projektek indítása európai uniós források bevonásával, a gasztroturizmus erősítése.
Az Aradtól alig 30 kilométerre keletre, az alföld és a Zaránd-hegység találkozásánál fekvő Ménes a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidéke volt évszázadokon át, egyben Arad-Hegyalja központja. A borvidéket 1023-tól jegyzik, amikor Gizella királyné „nyolc kapa szőlőt ajándékozott a Makrai-szőlődombokról a bakonybéli apátságnak, az ehhez szükséges szőlőmunkásokkal együtt.” (A középkorban a mai Arad-hegyalját Makra-hegynek nevezték.)
Az 1830-as években a ménesi kadarka a Kárpát-medencéből egyedüliként aranyérmet szerzett a párizsi borversenyen vörösbor kategóriában.
Kadarkából a világon először a borvidék egyik ikonikus alakja, gróf Grassalkovich Antal készített vörös aszúbort az 1800-as években.
A ménes-magyarádi borvidék egyik legismertebb alakja Balla Géza. A borász 42 éve tevékenykedik Hegyalján: ópálosi pincészetében öt hektár szőlővel kezdte vállalkozást, jelenleg 148 hektár szőlőt művel. Kárpát-medencei hírű szaktekintély, Magyarországon több rangos elismerést is kapott, ezek közül kiemelkedik Az év bortermelője (2018) és A nemzet gazdásza díj (2025).
