Bognár Levente: 1989-ben nem számított, ki milyen nemzetiségű [AUDIÓ]

Temesvár után Arad volt a második város, ahol utcára vonultak az emberek 1989 decemberében, tiltakozva a kommunista diktatúra ellen, szolidarizálva a temesvári forradalmárokkal és szabadságot követelve. Az elmúlt napokban városszerte több programmal emlékeztek meg erről.

Azokban az euforikus napokban úgy tűnt, feloldódnak a romániai társadalomban az etnikai-nemzetiségi különbségekből fakadó korlátok, ellentétek.

Később be kellett látni, hogy a magyarellenesség nem szűnt meg, és a forradalom kapcsán is eltávolodott a magyar és a román történelemszemlélet, az emlékezetpolitika. Bognár Levente jelenlegi aradi alpolgármester az események „sűrűjében” volt harminc évvel ezelőtt. Akkor alakult meg az aradi magyarság érdekvédelmi szervezete is.

Az aradi áldozatok | A fotók az Arad Megyei Múzeum 1989-es emlékkiállításán láthatók

Pataky Lehel Zsolt azt kérdezte az elöljárótól, hogy miért alakulhatott ki ez a különböző szemlélet, és hogy hogyan élte meg Bognár Levente az 1989-es forradalmat. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:

A rovatból ajánljuk:

Megemlékezés „a magyar Golgotán” – október 6. Aradon [AUDIO]
177 éve végezték ki a honvédsereg 13 főtisztjét.
Portrék a várbörtönből: eddig még nem látott képek az Ereklyemúzeum gyűjteményéből [AUDIO]
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr készítette a rajzokat fogolytársairól 1849-ben.
Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján.
Aradon más az emlékezés súlya [AUDIO]
Faragó Péter október 6-i beszéde a forradalom leverésének 177. évfordulóján.
Az első október 6.
Móra Ferenc írása alapján nem mindig volt magától értetődő az országos gyásznap.
35 éve alakult a Vox Juventutis: emléktalálkozót tartottak az egykori tagok [AUDIO]
Horváth Tünde alapító-karvezetőről is megemlékeztek.