A Marosban talált csónakmaradvány | Fotó: Arad Megyei Múzeum
Járókelők lettek figyelmesek folyóparti séta közben a vízből kikandikáló csónakmaradványra, és értesítették az Arad Megyei Múzeumot. Az archeológusok megállapították, hogy a szakirodalomban monoxylonnak vagy einbaumnak nevezett, azaz egy darab fatörzsből kivájt vízijárműről van szó – nevezik még bodon- vagy bödönhajónak is –, amely az iszapba ágyazódott. A múzeum illetékesei azt nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek, hogy
feltételezéseik szerint a középkorban sószállításra használt csónak roncsai heverhetnek a folyó medrében, de szénizotópos kormeghatározással fogják megállapítani, hogy mikor is készülhetett.
A Maros az erdélyi sóbányák „termékének” az alföldre juttatását szolgáló fő útvonal volt egykoron, az Arad megyei Lippán például sóhivatal működött, a megvámolt só jelentős bevételhez juttatta „Erdély kapuját”.
A régészek azt vizsgálják, hogy ki tudják-e emelni a csónakmaradványt a folyóból anélkül, hogy végzetesen megsérüljön. Ha sikerül a művelet, a leletet restaurálás után kiállítanák a múzeumban, ahol egyébként látható egy hasonló, 11 méter hosszú monoxylon, amit 2012-ben a Maros alsó szakaszán, Zádorlak (Zădăreni) közelében találtak, és szintén az alacsony vízszint hozta felszínre. A nemzeti kincsnek minősített régészeti ritkaság a természettudományi osztályon látható.
Az aradi vízügyi igazgatóság arról tájékoztatta az Agerprest, hogy a korábbi évek hasonló időszakához képest a Maros vízállása nagy kicsi, a vízszint Aradnál körülbelül egy méterrel alacsonyabb, mint normális esetben.
Az Arad Megyei Múzeum fő székhelye a Kultúrpalotában van, itt működik a közgyűjtemény természettudományi és történelmi osztálya mellett a szépművészeti részleg „közép-európai” képtára, gyakorlatilag a magyar Képtár: az első világháború előtt a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként Aradra került, és a világháború után itt maradt közel százdarabos gyűjtemény, világhírű magyar festőművészek ritka alkotásai. A tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a 15 méter hosszú és 4 méter magas Krisztus temetése című triptichon. A múzeum második emeletén az intézmény alapjait jelentő, 132 éve megnyitott 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményéből látható állandó kiállítás.
Tavaly 64 404 látogatója volt a múzeumnak, majdnem tízezerrel több mint 2023-ban, de duplája annak, ahányan 2022-ben megfordultak az intézmény központi és a megye más településein működő egységeiben.
