Késik a lippai műemlék vashíd felújítása és átadása

Egy évvel ezelőtt a gyalogosok már átjárhattak a lippai régi vashíd egyik oldalán kialakított járdán, de a teljes megnyitásra még várni kellett, amíg befejezik a teljes restaurálást, beleértve a szerkezeti javításokat is. Erre egy teljes esztendő nem volt elég, ráadásul az Arad megyei település önkormányzata még csak egy új határidőt sem tűzött ki az átadásra.

A fémszerkezetű híd még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1896-ban – a millennium évében – épült, és 144 méter hosszú.

A városközpontot kötötte össze a vasútállomással és a közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradnával, melynek kegytemploma több évszázados zarándokhely. A román állam nem törődött az örökséggel, melynek állapota 22 évvel ezelőtt már annyira károsodott, hogy lezárták a gépjárműforgalom előtt, amit az 500 méterrel odébb 1991–1999 között épült kétszer kétsávos hídra tereltek. 2019-ben a gyalogosok előtt is lezárták a régi vashidat biztonsági okokból. A vashíd a település első állandó közúti hídja volt a Maroson, korábban pontonhíd szolgált az átkelésre. 

Florin Pera lippai polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a munkálatok során komoly problémák merültek fel a híd teherbíró szerkezetével kapcsolatban, amelyeket az eredeti műszaki terv nem vett figyelembe.

„A fémszerkezet, amely a járófelületet tartotta, súlyosan károsodott, és ezt csak a régi betonréteg eltávolítása után lehetett megállapítani. Miután ezt a problémát sikerült kezelni, újabb akadályba ütköztünk: eredetileg monolit rendszerű betonöntést terveztük, de a Maros folyó szennyezésének kockázata miatt ezt a megoldást módosítani kellett. Ez a műszaki terv részleges újragondolását tette szükségessé” – fogalmazott az elöljáró.

A munkálatok költsége mintegy 13 millió lej, és 2023 áprilisában kezdődtek, 12 hónapos határidővel. Pera hangsúlyozta: a projekt nem uniós forrásból, hanem a román kormány támogatásával valósul meg, így a csúszás nem veszélyezteti a finanszírozást.

„Reméljük, hogy nem merül fel a támogatás megvonása más okokból, például megszorító intézkedésekre hivatkozva. Eddig semmi ilyesmiről nem kaptunk tájékoztatást, és a kivitelező felé történő kifizetések is rendben zajlanak” – tette hozzá. Jelenleg az előregyártott vasbeton elemekből álló járófelület összeállítása zajlik. A polgármester egyelőre nem tudott új határidőt megjelölni a projekt befejezésére.

Kapcsolódó

Gyalog már át lehet kelni a régi lippai vashídon

Restaurálják az 1896-ban épült, 144 méter hosszú hidat.

A híd újranyitása után kizárólag gyalogos forgalomra lesz alkalmas, és az önkormányzat abban bízik, hogy turisztikai látványossággá válik. A híd a városközpontot egy gyalogos függőjárdán keresztül köti majd össze a vasútállomás peronjaival – ez utóbbi egy külön projekt keretében már megvalósult, az állomás felújításának részeként.

Egyéb lippai nevezetességek

Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert középkori épület, amelyben ma különböző kereskedők működtetik üzleteiket.

Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en tömörültek.

Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak születésének 200. évfordulóján.

Kapcsolódó

Emléktáblát avattak Lippán Degré Alajosnak [AUDIÓ]

Az első köztéri magyar emlékjel a Maros-menti településen.

Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.