Programbeszédében rámutatott: míg 2018, Erdély és Románia egyesülése centenáriumának éve a visszatekintésre adott alkalmat, a 2019-es évnek a jövő felé fordulás évének kell lennie, hiszen a mostani gyerekek jó eséllyel megérik a 22. századot. Úgy vélte: nemzedékének az a feladata, hogy helyzetbe hozza a mai húsz-, harmincéveseket. „Abból kell kiindulni, amit el akarunk érni” – fogalmazott az elnök.
A kongresszust záró sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: ezt a kijelentést nem kell úgy tekinteni, hogy az RMDSZ szakít a kis lépések politikájával, amelynek egykori megfogalmazásakor a lehetőségekből indult ki. Szerinte csupán arról van szó, hogy a szövetség megfogalmazza a jövőképét. Kijelentette: sok jó dolog születhetett volna az elmúlt 30 évben, ha a szövetség építésre fordíthatta volna azt az energiát, amelyet védekezésre kellett fordítania. Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: az RMDSZ székelyföldi területi autonómiára vonatkozó tervezete készen van, de elfogadásához alkotmánymódosításra van szükség. „Ezt bármikor be lehet nyújtani a parlamentben, de mellé kell tenni az alkotmánymódosítás tervezetét is” – jelentette ki. Hozzátette: az RMDSZ 2014-ben olyan időszakban dolgozta ki a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetét, amikor úgy tűnt, hogy küszöbön áll Románia közigazgatási átszervezése. Megjegyezte: a közigazgatási reformra ma is szükség lenne, csak a kormánykoalíciónak nincs meg hozzá a szükséges többsége.
Kelemen elismerte: a romániai magyarság körében is rendkívül népszerűtlen a bukaresti kormány, de hozzátette, nem igaz, hogy az RMDSZ a kormány javaslatait „nyakra-főre” megszavazza. „Amit jónak tartunk, megszavazzuk, amit nem, azt nem” – fogalmazott. Azt is megjegyezte: a szövetség ennek a kabinetnek köszönhet olyan eredményeket, mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium visszaállítása, vagy annak a törvénybe iktatása, hogy nem lehet a közigazgatási határokat a kisebbségek hátrányára megváltoztatni.
Az RMDSZ-kongresszuson pódiumbeszélgetésen bocsátották közvitára az Erdély jövőjéről készített vitairatot. Mint Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök megfogalmazta: cél a teljes értékű erdélyi magyar társadalom megteremtése, a két jelszó pedig az erdélyiség és a versenyképesség.
A kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székely zászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt. „Elvárjuk Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogatását nemzeti identitásunk megtartásában jelképeink szabad használata által” – áll a határozatban.
MTI
