Nyaranta heti egy vagy két turistajárat indul, illetve érkezik Aradra | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A megyei közgyűlés múlt csütörtöki ülésén elfogadott határozat azokra az adatokra alapozta az átszervezés szükségességét, melyek szerint 2013-ban még 39 516 utas fordult meg a repülőtéren a menetrend szerinti járatokon, tavaly viszont egyetlen ilyen utas sem volt. A rendszeres járatok 2015-ben szűntek meg, azóta kizárólag szezonális charterek indulnak külföldi üdülőhelyekre.
2025-ben a török Riviéra, Antalya felé közlekedő nyári járatok 8925 utast szállítottak.
A repülőtér teljes költségvetése mintegy 12 millió lej volt, amelyből a saját bevételek mindössze 3 millió lejt tettek ki. A fennmaradó összeget állami támogatások és a biztonsági-szolgálati költségek fedezték.
Az átszervezési terv rámutat: 2025 végén a repülőtérnek 1,787 millió lej értékű, korábbi évekből származó könyvelési veszteséget kellett volna még ledolgoznia. Ezek a 2015-ös, 2016-os és 2020-as pénzügyi évekből maradtak fenn. A pénzügyi helyreállítás érdekében a repülőtér vezetősége aktualizálja az összes repülőtéri díjat, legalább az infláció mértékével növelve azokat. Emellett értékesíteni kívánják azokat az eszközöket, amelyek nem szükségesek a működéshez. A jelentés szerint több olyan, már nem használt berendezést azonosítottak, amelyek más szereplők számára még értéket képviselhetnek. Ezek értékesítéséhez előbb selejtezési és értékbecslési eljárást kell lefolytatni.
A repülőtér számításai szerint a most elfogadott intézkedések révén 2029-re teljes egészében ledolgozhatók a veszteségek. A légikikötő szervezeti felépítésében jelenleg 73 munkahely szerepel, amelyek közül 58 van betöltve. A megyei tanács legutóbbi ülésen több közgyűlési képviselő élesen bírálta a repülőtér működését, mondván, évek óta folyamatosan költik rá a közpénzt anélkül, „hogy valódi intézkedéseket látnánk”. A bírálók szerint az átszervezési tervben szereplő célok nem teljesíthetők, és a repülőtér költségvetésének nagy része továbbra is támogatásokból fog állni.
Ovidiu Moșneag repülőtér-igazgató erre reagálva hangsúlyozta: a koronavírus-járvány után „teljesen átalakult a légiközlekedési piac”, a légitársaságok pedig a nagy repülőterek felé fordultak, miközben a kisebb bázisokat elhanyagolták. Elmondása szerint az elmúlt négy évben a repülőtér mintegy egymillió lejt faragott le a történelmi veszteségekből.
Az igazgató azt is hozzátette: az elmúlt két esztendőben gyakorlatilag lehetetlen volt új légitársaságokat megkeresni, mert a légiirányítás személyzete átmenetileg a brassói repülőtér működését biztosította „távmunkában”, így Aradon nem volt folyamatos szolgáltatás.
A megyei tanács vezetősége jelezte: a 2026-os költségvetés elfogadása után akár egyéves támogatási programot is indíthatnak bizonyos légitársaságok számára, hogy újraindulhassanak a menetrend szerinti járatok. A tervek szerint nyílt pályázatot írnak ki az érdeklődő légitársaságok részére.
