A jogszabály a 2020–2021-es tanévtől lép érvénybe, de a törvényt előbb az államelnöknek ki kell hirdetnie. A Maszol cikke szerint ebbe az óraszámba beletartozik az új tananyag megtanítására, a kiértékelésre és a közös, tanári felügyelet alatt zajló tanulásra szánt idő is.
A parlament másodjára szavazott a tervezetről – azzal a módosítással, hogy az óraszámok csökkentése csak a 2020–2021-es tanévtől lépjen érvénybe –, ugyanis a tanügyi törvényt módosító tervezet óraszámcsökkentésre vonatkozó cikkelyét Klaus Iohannis államfő ez év elején visszaküldte újboli megfontolásra. Az elnöki álláspont szerint a módosítást nem előzte meg hatástanulmány, és negatív következménye lehet az oktatásban részt vevők közösségére nézve. A szenátus hétfőn döntő házként szavazott az ügyben, az államelnök ezúttal köteles lesz kihirdetni a módosító javaslatot.
A jelenleg érvényes kerettanterv szerint a magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek elemi osztályban heti 24–26 órát töltenek a tanintézményben, a gimnazisták pedig heti 28–36-ot. Ezzel a módosítással tulajdonképpen visszatérünk a 2011-es tanügyi törvényben eredetileg megfogalmazott kerettantervhez, annyi különbséggel, hogy nem maximum heti óraszámot, hanem átlagot határoz meg.
