Az erről szóló törvénytervezetet Șerban Nicolae, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője és Titus Corlățean volt külügyminiszter terjesztette a parlament elé, sürgősségi eljárást igényelve a jogszabály elfogadására.
A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte" – írta a törvénytervezet indoklásában a két szociáldemokrata szenátor. Szerintük ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magyar kapcsolatok alapját, előírásainak tiszteletben tartása pedig – a nemzetközi jog többi szabályának tiszteletben tartásával együtt – magától értetődő feltétele a két ország közti kapcsolatok fejlődésének.
A törvénytervezet kezdeményezői azt állítják: mostanában a „trianoni szerződés mibenlétének eltorzított értelmezését népszerűsítő próbálkozásokkal" szembesültek, és úgy értékelik, a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul".
A román média értelmezése szerint – a június 4-ét Romániában Trianon-nappá nyilvánító törvénytervezet parlament elé terjesztésével – a kormánypárti szenátorok arra reagáltak, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját.
A magyar parlament döntését egy korábbi közleményében a bukaresti külügyminisztérium megalapozatlannak nevezte, és annak indoklását elutasította, mivel Románia szerint Trianon nem okozott „máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat", és nem jelent tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja".
MTI
