Szentmise a magyar nemzetiségű híveknek Máriaradnán

Szent István király halála előtt, 1038-ban Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Azóta a Szűzanyát a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük.

Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából, október 8-án, szombaton a magyar nemzetiségű hívek zarándokolnak a máriaradnai kegytemplomhoz.

Pál József Csaba megyéspüspök meghívására a szentmisét 11 órától bemutatja és szentbeszédet mond Marton Zsolt váci püspök.

Az ünnep története a Millenniumhoz kapcsolódik, amikor Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tisztelet nemzeti jellegét. XIII. Leó pápa egy akkor már mintegy kilenc évszázados töretlen hagyományt szentesített, amikor 1896-ban külön ünnepként engedélyezte október második vasárnapján Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünneplését. Az ünnepet Szent X. Piusz pápa helyezte október 8-ra – olvasható a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyházközség honlapján.

A rovatból ajánljuk:

Az aradi vértanúkra, az iskola névadójára és a helyi ihletésű családregény szerzőjére emlékeztek Ágyán
Az áldozatvállalás, a szülőföld szeretetének és a műveltség példái.
Népviseleti sokadalom az Őszi fesztiválon – magyar résztvevőkkel
A Csillagvár Néptánccsoport szervezésében több településről érkeztek gyerekek.
Megemlékezés „a magyar Golgotán” – október 6. Aradon [AUDIO]
177 éve végezték ki az 1848–1849-es magyar honvédsereg 13 főtisztjét.
Portrék a várbörtönből: eddig még nem látott képek az Ereklyemúzeum gyűjteményéből [AUDIO]
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr készítette a rajzokat fogolytársairól 1849-ben.
Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján.