Megszavazta kedden a képviselőház azt a módosító indítványt, amely szerint az egészségügyi és a szociális intézményekben is alkalmazni kell olyan dolgozókat, akik beszélik a nemzeti kisebbségek anyanyelvét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói által beterjesztett indítvány rögzíti, hogy ez a kötelezettség olyan településekre vonatkozik, ahol egy nemzeti kisebbség számaránya az összlakossághoz képest eléri a 20 százalékot, vagy a településen legalább 5000 olyan személy él, aki egy nemzeti kisebbséghez tartozik.
Az indítvány mellett 263 képviselő szavazott, nem volt egyetlen ellenszavazat sem. A szenátus már korábban elfogadta az indítványt, amelyet még Klaus Iohannis elnöknek kell aláírnia, hogy hatályba lépjen. Korodi Attila RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető úgy értékelte: az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette át a gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amit Bukarest már 1995-ben aláírt. Kiemelte, a romániai magyarság számára újdonság, hogy nem csak ott válik kötelezővé a magyar nyelv használata az egészségügyben, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot, hanem több, szórványnak számító erdélyi nagyvárosban is, így például a betegek Aradon, Kolozsváron, Brassóban, vagy Temesváron is fordulhatnak orvoshoz magyarul.
Csép Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője kijelentette: a törvény előírja, hogy a kórházakon kívül a szociális ellátást biztosító intézményekben is, így például gyermek- és öregotthonokban is alkalmazni kell az adott kisebbség nyelvén beszélő dolgozókat.
Az RMDSZ azt követően terjesztette be a módosító indítványt, hogy tavaly márciusban a kolozsvári gyermekkorház egyik orvosa megalázott egy székelyföldi kislányt és annak hozzátartozóit hiányos román nyelvtudásuk miatt.
MTI
