A parlament alsóházának jogi, közigazgatási, illetve emberjogi bizottsága, majd plénuma is leszavazta az RMDSZ törvénymódosító javaslatát, amely az anyanylevhasználati küszöb csökkentésére vonatkozott. A 215/2001-es helyi közigazgatási törvény szerint azokon atelepüléseken használható egy wtnikai közösség nyelve, amelyik a közössség aránya eléri legalább a 20 százalékot. Az RMDSZ ezt szerette volna csökkenteni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a törvénymódosítás leszavazásának üzenete az, hogy a román többség visszautasította a párbeszédet a magyarokkal. Az RMDSZ hírlevelében a szövetségi elnök kifejtette: „Tartalom nélküli hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezését tekintve. A 215-ös, helyi közigazgatási törvény módosításának elutasítása is ezt jelzi.”
Szerinte az RMDSZ – mint minden más törvénytervezet esetében – a 215-ös közigazgatási törvénymódosítással is a normalitás, a parlamentáris demokrácia útját választotta. Párbeszédet javasolt az összes parlamenti párt és a nemzeti kisebbségek képviselőinek, arra kérve őket: fogalmazzák meg véleményeiket a tervezett módosítással kapcsolatosan, keressenek közösen kompromisszumos megoldást azért, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre, esetleg tizenötre csökkentsék. „A mai üzenet az RMDSZ és a magyar emberek számára is egyértelmű: a román többség visszautasította a párbeszédet” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök szerint az elmúlt hónapok magyarellenes kirohanásai, főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikái 2018 közeledtével nem a megbékélést, a közeledést, a bizalomerősítést segítik elő románok és magyarok között, hanem ellenkezőleg hatnak.
A szövetség továbbra sem mond le arról, hogy a jelenlegi húsz százalékos nyelvhasználati küszöböt tízre, esetleg tizenötre csökkentse, és a törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház.
Kelemen Hunor szövetségi elnök nyilatkozata itt meghallgatható:
