A minap régi, megsárgult újságokat lapozgattam – de a pontosság kedvéért mondjuk inkább úgy, hogy az Interneten nézegettem – és egy igen érdekes kép láttán felkaptam a fejemet. A Wiener G’schichten című bécsi lap 1865. május 21-ei számának címlapján leközölt illusztráció fölött ugyanis az alábbi szöveg volt olvasható: „Der Scharfrichter Franz Bott”, azaz, Franz Bott a hóhér. Mivel, tudomásom szerint eddig Magyarországon nem jelent meg semmilyen korabeli portré, rajz, vagy egyéb ábrázolás arról a személyről, aki Aradon, 1849. augusztus 22-én felakasztotta Ormai Norbert ezredest, majd október 6-án Ernst Pölt von Pöltenberg (Pöltenberg Ernő – a szerk.) lovagot, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knezić Károlyt, Nagysándor Józsefet, Karl von Leiningen-Westerburg (Leiningen-Westerburg Károly – a szerk.) grófot, Aulich Lajost, Damjanich Jánost és gróf Vécsey Károlyt, ezért arra gondoltam, hogy talán éppen ebben a városban kellene – több mint másfél évszázad után ismét – leközölni ezt képet. (Bár az igazsághoz tartozik, hogy az Alsó-Ausztriai Fünfhausban, 1813-ban született és a csehországi Brünnben, 1883-ban elhunyt Bott – aki 1850 és 1861 között Pest város hóhérja volt – 1849 és 1850 között összesen tizenkét, 1851 és 1856 között pedig további 38 személyt végzett ki Magyarországon.)
Ímhol tehát Franz Bott 1865. évi portréja:
A fenti képpel kapcsolatban meg kell még említetnem, hogy a Budapest Hírlap 1883. évi 216. számából megtudhatjuk azt is, hogy ennek a magyaros nadrágú és mellényű „kedélyes” bajszos öregúrnak – akinek azért egy kétkezes hóhérpallos van a bal kezében – milyen színű is lehetett az öltözéke. E szerint „A nadrág és mellény bíborpiros, a kabát fekete, aranyszegélyes kalap, valamint a mellette lévő tollbokréta szintén vörös” volt.
Dr. Merényi-Metzger Gábor
A szerzőről: Dr. Merényi-Metzger Gábor (Budapest, 1969), PhD, történész, a MTA köztestületi tagja. 307 történelmi témájú kötet, tanulmány, közlemény és cikk szerzője (ebből 11 írása jelent meg az aradi Szövétnekben). Kutatási területei: történeti segédtudományok (genealógia, archontológia, prozopográfia), katolikus egyháztörténet, hadtörténet, hajózástörténet.
