Az első világháborút lezáró békediktátum megkötésének 96. évfordulója és a Nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott előadást szerda este Aradon Raffay Ernő magyarországi történész. Trianon avatott ismerője (a témában számos könyv szerzője) érdekfeszítően beszélt az első világháborúról és annak következményeiről, a nagyhatalmi játszmákról, a magyar nemzetet kívülről érő és belülről feszítő erőkről, érdekellentétekről, a történelmi Magyarországon kisebbségben élők nemzetállami törekvéseiről, az újonnan létrejövő államok olykor aberrációba forduló területi kapzsiságairól (például, hogy Magyarországból csak Budapest és közvetlen környéke maradt volna a cseh álmok szerint).
A Trianon innen, Trianonon túl című bő kétórás előadásban a meghívott rávilágított a történelemben gyökerező aktuálpolitikai összefüggésekre is. Összegzésként azt mondta, hogy a történelem mindig tartogat lehetőségeket, de egy egységes magyar nemzetre és egy erős, határozott magyar kormányra volna szükség a történelmi igazságtalanságok jóvátételére. A kommunista rendszer megdőlésekor, a délszláv háború, a Szovjetunió és Csehszlovákia felbomlásakor jó pár ilyen lehetőséget elszalasztott a magyar állam – mondta Raffay Ernő.
Mint köztudott, az 1920. június 4-én a versailles-i Trianon-palotában a győztes hatalmak által Magyarországra erőltetett békeszerződés következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a Nemzeti összetartozás napjává.
A szerdai rendezvényt – amelyen Murvai Dávid szavalt és Vesztergám Miklós tárogatózott – az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezte, az est házigazdája Borbély Zsolt Attila, a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke volt. A Jelen Házban megtartott esten örvendetes volt, hogy nagyon sok érdeklődőtt vonzott.
