Aradhoz és környékéhez az 1848–1849-es forradalom és magyar szabadságharc leverését és véres megtorlását köti az emlékezet. De nemcsak a tragikus végkifejletről, hanem hősies helytállásról is méltán híres lehet a vértanúk városa, ahol utolsó ülését tartotta a forradalmi kormány.
Kossuth Lajos az aradiak vitézségét az egri várvédők hősiességéhez hasonlította, a Szabadság-szobor 1890. évi felállítására küldött üzenetében pedig Aradot a magyar Golgotának nevezte – ez azóta szállóigévé vált mondás lett. Puskel Péter újságíróval, helytörténésszel Pataky Lehel Zsolt beszélgetett ’48 aradi vonatkozásairól. Itt meghallgatható a 2015. márciusában a Temesvári Rádió számára készült interjú.
