431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A több mint egyhetes kulturális-szórakoztató rendezvénysorozat programjai közül kiemeljük Kett Groza János 50 éves pályafutását összefoglaló festménykiállítását (augusztus 19-én, szombaton 18 órakor a delta galériában), illetve Pécs Napját Aradon, amikor is a baranyai testvértelepülés település mutatkozik be: augusztus 21-én, hétfőn 18 órától a Klió-teremben pécsi művészek kiállítása látható, 19 órától pedig a Kultúrpalotában orgonahangverseny lesz.
Az aradi nyugalmazott történelemtanár és helytörténész a 2003-ban kiadott kötetét egészítette ki, ugyanis az elmúlt 20 évben megyeszerte számtalan emlékjelet állított az Arad megyei magyarság.
A szerző szerint ez a múlthoz való ragaszkodás, egyben a jövőbe vetett remény jele a szórványvidéken élő magyarok részéről. A könyvbemutató végén a szerzővel, Ujj Jánossal beszélgetett a kötetről és a több évtizedes gyűjtő-kutatómunkáról Pataky Lehel Zsolt.
Pécskán, Kisiratoson és Aradon várják a felajánlásokat, és a gazdáktól kapott kenyérgabonát lisztté őröltetik, azt pedig különböző karitatív szervezeteknek – gyerekotthonoknak, szeretetszolgálatnak, családsegítő egyesületeknek – adják át.
A gazdák augusztus végéig tehetik meg felajánlásaikat, a kedvezményezetteknek pedig szeptemberben, az aradi nemzetközi mezőgazdasági vásár, az Agromalim alkalmával tartott gazdafórumon adják át az adományokat.
Nem véletlen az ünnepség helyszínválasztása, hiszen a szervezet első elnöke, a közösségszervező és művészetpártoló néhai dr. Almási Béla a magyar határ menti faluban volt háziorvos.
1999-ig egy szervezetként működött Arad megyében a Máltai Szeretetszolgálat, aztán külön jogi személyiséggé alakult az aradi és a kisiratosi, de a tagok most is azt vallják: a gyökereik egységesek, a céljaik és a feladataik közösek.
Arad megyében 11 ezer fővel csökkent a magyarok száma: a megkérdezetettek közül 25 731-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami 6,98 százalékos arányt jelent. A megyeszékhelyen, Aradon 10 071 magyar él, ami 7,99 százalékot jelent. Ugyanakkor néhány helység megmaradt többségében magyarnak.
A kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület által működtetett portál szociológusai abból a feltételezésből indultak ki, hogy egy településen belül a nemzetiségi adattal nem rendelkezők ugyanúgy oszlanak meg, mint az arról nyilatkozók.
A hivatalos eredmények 19 053 815 lakost mutattak ki Romániában, közülük 1 002 151 vallotta magát magyarnak. Csaknem 2,5 millió embernek viszont nem jegyezték fel a nemzetiségét, a szakértők szerint közöttük további 100 ezer magyar található.
A Szabadság-szobor Egyesület aradi magyarságtörténetét bemutató négyrészes sorozata első kiadványának fordítása román kezdeményezésre készült el, többek között a megyei önkormányzat is támogatta a munkát.
A helytörténeti kötet a város legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. század végétől a 20. század elejéig, az első világháború befejezéséig tartó szakaszát tárgyalja.
A magyar iskolaközpontban az átmenők (legalább 6-os átlagot elérők) aránya 87,75 százalék, az idei végzősök körében pedig 95,45 százalék. Országosan az érettségizők 75 százaléka vizsgázott sikeresen.
Hárman nyújtottak be óvást a román jegyük növelésére (sikertelenül), egy diák a magyar és a földrajz jegyét óvta meg (a magyart sikeresen, az átmenéshez szükséges 6-os átlagot is elérve), egy pedig földrajzból óvott, minimális emelést kapva, de az átmenetelt nem elérve.
A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) a telefonos RO-Alert rendszeren keresztül figyelmeztette a lakosságok a szélsőséges légköri jelenségekre: villámlásokkal kísért erős széllökésekre és helyenként 30-50 liter négyzetméterenkénti csapadékra.
