A megyei állategészségügyi ás élelmiszerbiztonsági igazgatóság javaslatára a megyei járványmegelőzési bizottság egy sor óvintézkedést foganatosított, köztük az állatok leölését és a tetemek megsemmisítését. A fertőzött farmról más élő állatot sem vihetnek ki, sőt a fel nem használt takarmányt is meg kell semmisíteni.
A nemzeti ünnepen tartott ünnepi szentmise főcelebránsa Kalna Zsolt minorita atya.
A szentmisén az újkenyér megszentelésére is sor kerül majd.
Az ötnapos rendezvénysorozat nagyon sok szórakoztató és kulturális programot tartogat az érdeklődőknek, mind a román, mind a magyar közönségnek.
Augusztus 18., péntek az úgynevezett „magyar nap”. A program szerint a legendás magyar rockegyüttes, az Edda Művek koncertezett volna Pécskán. A polgármesteri hivatal szerda déluátni tájékoztatása szerint azonban a koncert elmarad, helyette az Edda Tribute Zenekar és a Dolly Plusssz lép fel.
A történelmi Magyarország s egyben Kelet-Közép-Európa első autógyára, a Magyar Autómobil Részvénytársaság – Arad még megmaradt ingatlanjaiban ipartörténeti múzeumot és többfunkciós kulturális központot tervez kialakítani az aradi önkormányzat. A város 2021 novemberében kapta meg eddigi tulajdonosaitól a mára erősen rossz állapotba került műemléképületet.
A román–magyar közeledés jelének, a többségi nemzet részéről a magyar történelemszemlélet elfogadásának értékelik az alkotók azt, hogy az aradi Szabadság-szobor Egyesület négyrészes monográfiasorozata első kiadványát lefordították román nyelvre. Az Arad halad! című kötet a város legdinamikusabb fejlődési időszakát, a 19. század végétől a 20. század elejéig, az első világháború befejezéséig tartó szakaszát tárgyalja.
431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A több mint egyhetes kulturális-szórakoztató rendezvénysorozat programjai közül kiemeljük Kett Groza János 50 éves pályafutását összefoglaló festménykiállítását (augusztus 19-én, szombaton 18 órakor a delta galériában), illetve Pécs Napját Aradon, amikor is a baranyai testvértelepülés település mutatkozik be: augusztus 21-én, hétfőn 18 órától a Klió-teremben pécsi művészek kiállítása látható, 19 órától pedig a Kultúrpalotában orgonahangverseny lesz.
Az aradi nyugalmazott történelemtanár és helytörténész a 2003-ban kiadott kötetét egészítette ki, ugyanis az elmúlt 20 évben megyeszerte számtalan emlékjelet állított az Arad megyei magyarság.
A szerző szerint ez a múlthoz való ragaszkodás, egyben a jövőbe vetett remény jele a szórványvidéken élő magyarok részéről. A könyvbemutató végén a szerzővel, Ujj Jánossal beszélgetett a kötetről és a több évtizedes gyűjtő-kutatómunkáról Pataky Lehel Zsolt.
Pécskán, Kisiratoson és Aradon várják a felajánlásokat, és a gazdáktól kapott kenyérgabonát lisztté őröltetik, azt pedig különböző karitatív szervezeteknek – gyerekotthonoknak, szeretetszolgálatnak, családsegítő egyesületeknek – adják át.
A gazdák augusztus végéig tehetik meg felajánlásaikat, a kedvezményezetteknek pedig szeptemberben, az aradi nemzetközi mezőgazdasági vásár, az Agromalim alkalmával tartott gazdafórumon adják át az adományokat.
Nem véletlen az ünnepség helyszínválasztása, hiszen a szervezet első elnöke, a közösségszervező és művészetpártoló néhai dr. Almási Béla a magyar határ menti faluban volt háziorvos.
1999-ig egy szervezetként működött Arad megyében a Máltai Szeretetszolgálat, aztán külön jogi személyiséggé alakult az aradi és a kisiratosi, de a tagok most is azt vallják: a gyökereik egységesek, a céljaik és a feladataik közösek.
