Akár 2039-ig is elhúzódhat a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása – állapította meg a román miniszterelnök ellenőrző testülete, amely a restitúciós hatóság tevékenységét vizsgálta meg. Dacian Cioloş ellenőrző testülete kedden adott ki közleményt, amelyben ismertette a hatóságnál végzett vizsgálat következtetéseit: megállapították, hogy a 2001/10-es törvény alapján, magánszemélyek által benyújtott visszaszolgáltatási kérelmek elbírálása 2005 és 2015 között lassú ütemben haladt, évente 1785 ügyben született döntés. Tavaly év végén még több mint 42 ezer kérelem volt a hatóság asztalán. Ha a jelenlegi ütemben folyik a restitúció, a folyamat csak 24 év múlva, 2039-ben zárul le.
A több mint 42 ezer kérelemből és a hozzájuk társuló iratcsomóból 12 134-et adtak ki a hatóság valamelyik alkalmazottjának, több mint 30 300, vagyis a kérelmek több mint 71 százaléka még feldolgozatlan. Az ellenőrző testület szerint a 2013/165-os törvény alapján elbírálandó, több mint 11 500 kárpótlási kérelem 54 százaléka esetében még semmilyen lépést nem tett a hatóság az elbírálás érdekében. A törvény szerint május 20-ig kellene ez utóbbiak esetében döntésnek születnie, de ez azt jelenti, hogy a hatóságnak havonta 1688 kérelemről kell határoznia, miközben két és fél év alatt havonta csak 97 iratcsomót dolgozott fel.
Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel 2010-ben, hogy tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több mint háromezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon. Az ennek nyomán megszületett új jogorvoslati törvény 2013-ban lépett hatályba.
Az elmúlt egy évben több korrupcióellenes eljárás indult a restitúciós hatóság volt vezetői ellen amiatt, hogy ingatlanüzérek – akik a tulajdonosoktól vagy örökösöktől olcsón megvették a kárpótlási jogot – soron kívül jogtalanul magas – több tízmillió euróra rúgó – kárpótlási összegeket kaptak.
MTI
