Trianoni menekültek adatbázisát hozták létre

2019. május 31.
Több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével együttműködve. Az adatbázis az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, korábbi lakóhelyét, foglalkozását és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a közönség elé.
<em>Hír szerkesztése</em> Trianoni menekültek adatbázisát publikálta az MTA egyik kutatócsoportja
Fotó: artnews.hu

A kereshető lista hivatalos összeírások, a Magyar Országos Levéltárban őrzött MÁV-iratanyagban lévő dokumentumok, egyéb levéltári anyagok, a helyi sajtó, valamint a menekültek érkezését 1920–1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állította össze a szerző és a kutatók. Ez a 15 ezer ember a sok százezer trianoni menekültnek ugyan csak töredéke, de fontos lépés a múlt megismerésében – áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében.

A 400-420 ezer menekültet legtöbbször tömegszállásokon, barakkokban, iskolákban, kaszárnyákban szállásolták el, majd a húszas évektől Budapesten, valamint vidéki nagyvárosokban új lakótelepek épültek számukra, mint például a budapesti Pongrác- vagy a miskolci Vay-telepen. A korban és azóta is sokszor használták rájuk a „vagonlakó" elnevezést, pedig csak töredékük, mintegy 12-14 százalékuk lakott hosszabb ideig a rendező pályaudvarok és a budapesti vagy vidéki vasútállomások vágányaira félretolt kocsikban.

A csoportról nem készült eddig mindenre kiterjedő társadalomtörténeti vizsgálat, de a most fellelhető iratok alapján többségük állami, vármegyei, városi tisztviselő vagy állami vállalat alkalmazottja volt, akinek el kellett hagynia a szomszédos országokhoz csatolt területeket. A listában feltűnő az olyan települések súlya, amelyek fontos vasúti vagy közlekedési csomópontok voltak, mint például az erdélyi Piski vagy a felvidéki Zsolna.

A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem 60 százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, legtöbbjük 1920 vége előtt érkezett, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a visszaköltözés feltételeit, de szórványosan, egyre csökkenő számban a húszas évek folyamán folyamatosan érkeztek még visszatelepített csoportok.

A rendelkezésre álló nevek és a szaporodó internetes adatbázisok segítségével számos családi történetet is ki lehet bontani az adatokból, hiszen az adatbázisban felbukkan például László Gyula régészprofesszor és családja, Emőd Tamás költő vagy Csanády György, a Székely himnusz alkotójának édesapja, Csanády Zalán székelyudvarhelyi bíró is.

A keresőablakba nemcsak neveket, névtöredékeket hanem foglalkozásokat is be lehet írni, valamint a keresési kritériumokat rendezni is lehet a fejlécben található piros nyilakkal. Csoportosítani lehet továbbá a távozás és az érkezés helye szerint is az egyéneket, de ha név alapján kíváncsi valaki egy adott személyre, érdemes több névalakkal, például Szűcs, Szűts vagy Szüts is próbálkozni, mert a vasútállomásokon, határátkelőhelyeken vélhetően bemondás alapján, kézzel írt listákkal láthatóan nehezen boldogultak feldolgozóik és a keresztnevek sem mindig stimmelnek.

Mindemellett előfordulhat az is, hogy valakit, valakiket többször is regisztráltak, esetleg eltérő helyeken. Ennek oka lehetett a korabeli kaotikus viszonyokon túl az is, hogy egyszer regisztrálták az érkezőket, amint magyar fennhatóságú területre léptek, majd még egyszer a Budapestre való érkezésükkor.

Az adatbázis a http://trianon100.hu/menekultek oldalról érhető el.

MTI

További hírek

Hír beküldése
Valósággá vált a több mint százéves álom.
<em>Hír szerkesztése</em> Győzelemmel zárta az évet az UTA
Az első helyről várják a folytatást az aradiak.
<em>Hír szerkesztése</em> Gera Zoltán Aradon: „Az a célom, hogy jó ember legyek”
A közelmúlt egyik legkiválóbb magyar labdarúgójával találkozhatott a közönség.
<em>Hír szerkesztése</em> Kisjenőnél és Kürtösnél is migránsok akadtak fenn
Indiai és vietnámi munkavállalók is „dobbantónak” használják Arad megyét.
<em>Hír szerkesztése</em> Pro Ecclesia-díjat kapott a zeréndi egyházközség
Tenni akarásból példát mutathatnak.
<em>Hír szerkesztése</em> Jól szórakoztak a pécskai bálcsokorban
Közel kétszázan mulattak a névnaposokkal.
<em>Hír szerkesztése</em> A magyar állam segítségével újítják fel a borosjenői várat
Budapesten is bemutatják az értékes kőfaragvány-leleteket.
<em>Hír szerkesztése</em> Donau Lounge – irodalmi szalon [AUDIÓ]
A Duna-menti országok írói és költői találkoztak Aradon.
<em>Hír szerkesztése</em> Az AMISZ-Mikulással találkoztak a gyerekek
Valamennyi aradi magyar óvodás és kisiskolás kapott ajándékot.
<em>Hír szerkesztése</em> Tömegbaleset az autópályán: egy személy meghalt
Három gépkocsi ütközött össze, többen a roncsok közé szorultak.