Aradon a Donau Lounge

2019. november 29.
Idén november 29–30. között Aradon valósul meg a projekt, írók, költők, szerkesztők, képzőművészek találkozásaként. Meghívottak: Josef Trattner író, képzőművész (Ausztria), Łukasz Galusek, szerkesztő, kulturális menedzser (Lengyelország), Alen Bešić, költő, szerkesztő (Szerbia), Orcsik Roland, író (Magyarország), Pavel Șușară, író, költő, művészettörténész, műkritikus, Radu P. Gheo, író, dramaturg és Karácsonyi Zsolt, író, szerkesztő (Románia).
<em>Hír szerkesztése</em> Aradon a Donau Lounge

A Bécsi Collegium Hungaricum (.CHB) által kezdeményezett Donau Lounge – irodalom és kultúra a Duna-régió országaiból projekt 2012-ben a Buch Wien nemzetközi könyvvásáron mutatkozott be. Önálló standdal, dizájnnal kulturális-irodalmi programokkal népszerűsítette a dunai országok kulturális együttműködését, a térség sajátosnak mondható szellemiségét és irodalmát. A Donau Lounge jelentős kulturális branddé vált az elmúlt években, amely a régió egyre több könyvvásárán megjelenik – egységes arculattal, de figyelembe véve programjában a helyi jellegzetességeket. A Bukaresti Magyar Intézet 2013-ban először a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatta be a projektet, majd Bukarestben két alkalommal 2014-ben és 2015-ben, a BOOKFEST Nemzetközi Könyvszalon keretében, 2016-ban Tulceán a ROWMANIA fesztiválon, 2017-ben Jászvásáron a FILIT irodalmi és műfordítói fesztiválon, valamint 2018-ban Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Írók Ligája által szervezett Kolozsvári Kikötőn.

Idén november 29–30. között Aradon valósul meg a projekt, írók, költők, szerkesztők, képzőművészek találkozásaként. Meghívottak: Josef Trattner író, képzőművész (Ausztria), Łukasz Galusek, szerkesztő, kulturális menedzser (Lengyelország), Alen Bešić, költő, szerkesztő (Szerbia), Orcsik Roland, író (Magyarország), Pavel Șușară, író, költő, művészettörténész, műkritikus, Radu P. Gheo, író, dramaturg és Karácsonyi Zsolt, író, szerkesztő (Románia).

A Donau Lounge Arad 2019 szervezésében a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézetnek partnere az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az aradi „Titkos párbeszéd” Egyesület, az Aradi Kamaraszínház, valamint a Csiky Gergely Főgimnázium, a Sabin Drăgoi Művészeti Líceum és az Adam Müller-Guttenbrunn Elméleti Líceum.

A Duna-térségben szinte minden nyelv kisebbségi nyelv valamelyik másik országban. Kisebbségi nyelv a német is Magyarországon, Romániában vagy Szerbiában, kisebbségi nyelv a szlovák a Vajdaságban, nem is beszélve olyan országokról, mint Bosznia-Hercegovina. A dunai népek – akár történelmileg vizsgáljuk, akár a mai állapotot vesszük alapul – egyszerre léteztek és léteznek többségként és kisebbségként is, ami talán bonyolult önazonosságukat is meghatározza valamelyest. A Donau Lounge-projekt nem vállalkozhat e komplex kulturális viszonyrendszer bemutatására, de arra igen, hogy néhány példán keresztül fórumot biztosítson a dunai nyelvek, kultúrák és irodalmak párbeszédének. Meghívottaink irodalmi felolvasáson, illetve Duna-régió kerekasztal beszélgetésen vesznek részt, melyek helyszíne az aradi Joy’s Irodalmi kávéház.

Josef Trattner (AT) osztrák művész (1955-ben született az ausztriai Semriach-ban). A bécsi Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát, szobrász, performance-művész, de irodalommal, video és fotóművészettel is foglalkozik. Különféle művészeti munkái során együttműködött más művészeti, illetve tudományágak képviselőivel, építészekkel, zenészekkel, írókkal, fotóművészekkel. Habszivacsból készült munkái széles körben ismertek, habszivacsból készült a híres rózsaszínű-szófa is. Kanapé-utazás (Sofafahrten / Sofajourney) nevű projektje során, amelyet 2004-ben kezdett el, szófája társaságában végigutazta Európát, így a Duna-menti országokat is. 2012-ben Romániában tíz településre látogatott el és egy-egy ott élő íróval töltött néhány órát, vagy napot.

Orcsik Roland (HU) vajdasági magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő, 1975-ben született a szerbiai Óbecsén (szerbül Бечеј, németül Alt-Betsche, törökül Beçe). 1992 óta Szegeden él. Költészettel, műfordítással, kritikaírással foglalkozik. Költeményeket, esszéket, tanulmányokat, kritikákat ír, és délszláv nyelvekből fordít. 2011-től a Tiszatáj irodalmi folyóirat egyik szerkesztője. A Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének adjunktusa. 2010-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat és Sziveri János-díjat kapott. Első regénye Fantomkommandó címmel jelent meg 2016 őszén a Pesti Kalligram Kft. kiadónál. „Ez a mű a képzelet hajtása. Van köze a valósághoz, kérdés, hogy melyikhez” - ezzel a mottóval kezdődik a Fantomkommandó, amely Dósa Andrei fordításában román nyelven a Paralela 45 kiadónál Fikció határok nélkül sorozatában jelent meg 2018-ban.

Łukasz Galusek (PL) szerkesztő és író, művészettörténész, közgazdász. A krakkói Nemzetközi Kulturális Központ (MCK) által kiadott Herito – negyedévente megjelenő kulturális folyóirat szerkesztője, az MCK kiadói osztályának vezetője.

A Herito folyóirat minden száma tematikus, és kétnyelvű (lengyel és angol). A lap első száma 2010 decemberében jelent meg és a Szimbólumok és klisék (Symbole i kalki/Symbols and clichés) témakörben gyűjtötte össze írásait. 2018-ban a Dunáról, és a térség országairól, kultúrájáról szóló számot adott ki. Łukasz Galusek és szerzőtársai (Tomasz Poller illetve Michał Jurecki, Paweł Mazur, Michał Jurecki, Kuba Sowiński) két Romániáról szóló útikönyvet jelentettek meg Erdély és Máramaros (Transylwania i Marmarosz), valamint Románia. Tér, művészet, kultúra (Rumunia. Przestrzeń, sztuka, kultura) címmel. Építészként és művészettörténészként foglalkozott Kós Károly munkásságával is.

Pavel Șușară (RO) író, költő és műkritikus. 1952-ben Bányán (románul Bănia) született Krassó-Szörény megyében. Több vers- és prózavers-, valamint rövidpróza-kötet szerzője, emellett Corneliu Babáról szóló, francia és román nyelven megjelent monográfia, gyermekvers-kötet és televíziós krónikáit egybegyűjtő könyveknek is szerzője.

Sissi című vers-regénye Mircea Bochiș mail-art illusztrációival a bukaresti Tracus Arte Kiadónál jelent meg 2013-ban. A kötetet Demény Péter fordította, és a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában jelent meg 2018-ban. A Sissi című poéma a világra figyelésnek, a különféle minőségek és lehetőségek összebékítésének hosszúverse, posztmodern óda a népszerű királynőhöz. Șușară bánsági gyermekkori emlékeit, nagybátyja elbeszéléseit gyúrja egybe történelmi eseményekkel, és közben egy olyan több identitású világban kalandozik, amely a Monarchiát érzékelteti, és a nosztalgiát is „beszélteti”. A régi világ mellett azonban ott az új a mai Bánság íróival, a kollektivizálással mint időhatárral, a jelenbe érő múlt szereplőivel – a Sissi tulajdonképpen a század költeménye, egy századé, amelynek a királynő a szép, melankolikus, távoli, mégis közeli jelképe.

Radu Pavel Gheo (RO) prózaíró, műfordító és dramaturg, 1969-ben született Oravicabányán (románul Oravița, németül Orawitz, csehül Oravice, szerbhorvát nyelven Oravica/Оравица) Krassó-Szörény megyében. Tagja a Romániai Írók Szövetségének (2003 óta), és a Romániai PEN Clubnak. A Polirom Kiadó szerkesztője, illetve ugyanitt műfordítóként dolgozik. Több mint húsz társadalomtudományi és irodalmi művet fordított le angol nyelvből, és „Andrei Bantaș” műfordítói díjjal tűntették ki Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című regényének fordításáért. Disco Titanic (Polirom Kiadó, 2016) című regénye kortárs történet, amely a háborúktól gyakran megrengetett balkáni népek lelkéről, történeteiről és cselekedeteiről szól. A regény cselekménye a nyolcvanas évek Romániájában és Jugoszláviában, valamint a kétezres évek elején Romániában, főként Temesváron, illetve a horvátországi Splitben zajlik. A Disco Titanic című regényt a Tiuk! Magazin az év könyvének választotta. 2017-ben elnyerte az „Observator cultural” folyóírat próza-díját, a Romániai Írók Szövetségének Temes megyei fiókszervezetének díját.

Karácsonyi Zsolt (HU/RO) költő, műfordító 1977-ben született Aradon. 8 saját kötete és 10 műfordításkötete jelent meg. 2004-től a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője, 2013-tól főszerkesztője. 2008-tól a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának oktatója. 2014-től az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. Filip Florian, Mihai Măniuțiu, Matei Vișniec, Emil Cioran, Gabriel Liiceanu, Varujan Vosganian és Lucian Dan Teodorovici műveit fordította magyar nyelvre. Első verseskötete Téli hadjárat címmel 2001-ben jelent meg, ezt követte Sárgapart (2003), A nagy Kilometrik (2006), Igazi nyár (2010), Ússz, Faust, ússz! (2010) és A Krím című kötete 2015-ben. Számos irodalmi díj, köztük a Látó Nívódíj (1999), a Romániai Írók Szövetségének Debüt Díj (2001), Irodalmi Jelen költészeti díj (2006), Csíki László-díj (2010), Tokaji Írótábor Díja (2015), József Attila-díj (2018) Székelyföld-díj (2018) kitüntetettje.

Alen Bešić (SR) költő, műfordító 1975-ben született Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihács (horvátul és szerbül Bihać/Бихаћ, helyi nyelvjárásban Bišće) városában. A Vajdaságban nőtt fel, szerb nyelvet és irodalmat tanult az Újvidéki Egyetem Filozófia Karán, ahol 2006-ban szerzett mesteri fokozatot. Tagja a Szerb Szépirodalmi Társaságnak és a Szerb Műfordítók Szövetségének, angol nyelvből fordít. 2007 októberétől főszerkesztője a Polja (Mezők) nevű irodalmi lapnak. A lapszerkesztés mellett költőként és műfordítóként tevékenykedik, ő ültette át szerb nyelvre többek között Joyce Carol Oates, vagy John Fowles egyes műveit. Műfordításaiért, illetve köteteiért több díjat és kitüntetést kapott, például 2010-ben a Vajdasági Írószövetség díját. Esszékötetei mellett, három önálló vereskötete jelent meg eddig, a legnagyobb nemzetközi visszhangot a Csupasz szív (Golo srce/A Naked Heart) című kötete kapta, amely 2012-ben jelent meg, és több részletét is lefordították többek között angol, német, francia, szlovén, makedon, orosz, magyar és román nyelvre. Csupasz szív című kötetét többek között a „Branko Miljković“ és „Risto Ratković“ irodalmi díjakkal tüntették ki.

A Donau Lounge Arad 2019 meghívott szerzői november 29-én és 30-án felolvasnak művekből, illetve a Duna-kerekasztal keretében a kultúra és művészeti ágak sajátosságairól, közös jellemzőiről, irodalmi és művészeti stratégiákról, és egyéni művészi/emberi utakról beszélgetenek a Joy`s Irodalmi Kávéházban. Néhány szerző és művész az aradi líceumokban, azaz a német tannyelvű Adam Müller-Guttenbrunn Elméleti Líceumban, a Sabin Drăgoi Művészeti Líceumban és a Csiky Gergely Főgimnáziumban is bemutatkozik, illetve a diákok színházi produkcióval készülnek az adott szerzők műveiből.

2019.november 29., péntek

  • 18.00: Dunai felolvasás
  • Meghívottak: Karácsonyi Zsolt (HU/RO), Radu Pavel Gheo (RO), Orcsik Roland (HU)
  • Beszélgetőtárs: Márton Evelin (HU/RO)
  • Házigazda: Cafeneaua Literară Joy’s Irodalmi Kávéház (str. Gheorghe Lazăr 1)
  • 20.30: Donau Lounge – kerekasztal: Irodalom és kultúra a Duna-régióban. Léteznek-e hasonlóságok, átfedések a Duna-menti országok művészeteiben, irodalomban, képzőművészetben, az architektúrában, zenében?
  • Meghívottak: Alen Bešić (SR), Łukasz Galusek (PL), Josef Trattner (AT), Karácsonyi Zsolt (HU/RO), Márton Evelin (HU/RO), Orcsik Roland (HU/SR), Pavel Șușară (RO), Radu Pavel Gheo (RO)
  • Beszélgetőtárs: Kósa András László (HU)
  • Házigazda: Cafeneaua Literară Joy’s Irodalmi Kávéház (str. Gheorghe Lazăr 1)

2019.november. 30.,szombat

  • 17.30: Dunai felolvasás II.
  • Meghívottak: Łukasz Galusek (PL), Alen Bešić (SR ), Pavel Șușară (RO), Josef Trattner (AT)
  • Beszélgetőtárs: Márton Evelin (HU/RO)
  • Házigazda: Cafeneaua Literară Joy’s Irodalmi Kávéház (str. Gheorghe Lazăr 1)

MALKOTSCH-esszé az idő múlásáról: Vajda Ferenc Attila fotográfus évekig fényképezte a templom és a temető „változását” a dobrudzsai Malcociban (németül: Malkotsch, Tulcea megye). A Duna-delta szélén fekvő települést 1843-ban 25 német család odatelepítésével alapították. Az első katolikus német település volt Dobrudzsában. 1940-ben Hitler parancsára a Heim ins Reich mozgalom kapcsán 1100 személyt telepítettek innen Németországba. „Dobrudzsai vándorlásaim során 2007-ben olyan helyet fedeztem fel, amely számomra megváltoztatta a közösség fogalmának jelentését: Hogy születik meg? Hogy él? Hogy tűnik el egy közösség? Mi marad utána? Nagy üresség, amelyet a templom, az iskola és a temető – a közösség szimbólumai – nem tölthetnek be.” – vallja Vajda Ferenc Attila a malkotschi élményeiről.

Ezen tapasztalatát fotókon örökítette meg, mely egy kiállítás keretében 2015 májusában a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézetben került bemutatásra. A kiállítást 2015 novemberében Temesváron, majd 2016 telén Budapesten a Németek Házában, 2017 februárjában pedig Pécsett a Lenau Hausban mutattuk be a magyarországi németek kitelepítésének 70. évfordulójához kapcsolódóan. A 30, vászonra nyomott, fakeretre feszített művészi fotográfiát most Aradon a Donau Lounge - irodalom és kultúra a Duna-régió országaiból program keretében mutatjuk be a Joy`s Irodalmi Kávéház emeleti termeiben.

 

Szintén a Donau Lounge keretében kerül sor egy dunai utazásra, a németországi Regensburgtól a Fekete-tengerig, és mindez trombita-muzsika kísérettel. November 30-án, szombaton 19 órától, az aradi Művész moziban vetítjük a Trans-Duna dokumentumfilmet, a rendező Somogyvári Gergő jelenlétében. A Dunán játszódó dokumentumfilm a teherhajósok elszigetelt életmódját mutatja be, miközben megismerhetjük a folyami munkahely természeti és ipari környezetét. Somogyvári Gergő dokumentumfilmjének zenei kíséretét Barabás Lőrinc biztosítja a helyszínen.

  • 2157 folyamkilométer + 10 ország + 2220 tonna áru + 3485 lóerő + 104 perc + 1 trombita. A filmet román feliratozással vetítik.

A Donau Lounge – Irodalom és Kultúra a Duna-régió országaiból projekt Joy`s Irodalmi Kávéházban és az aradi Művész Moziban történő eseményeire a belépés díjtalan. A felolvasások román, magyar, német, lengyel és szerb nyelven hangzanak el, a közönség kivetítőn követheti a szövegek román, és adott esetben magyar fordítását.

További hírek

Hír beküldése
Három a magyar igazság!
<em>Hír szerkesztése</em> Tőkés László: 1989-ben nem volt már hova hátrálni
Csütörtökön kezdődött a Temesvár 30 elnevezésű forradalmi emlékhét.
A jelenlegi 2080 lejről 2230 lejre növelik a bruttó minimálbért a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók számára, ami 14,04 lejes órabért jelent. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, legalább egy éve dolgozó munkavállalóknak továbbra sem lehet 2350 lejnél kisebb a bruttó bére.
<em>Hír szerkesztése</em> Kétszer riaszották a tűzoltókat az éjjel [VIDEO]
Péntek 13.: egy templom és egy magánház gyulladt ki.
Luca napján.
<em>Hír szerkesztése</em> A muzsika hangja
A dévai Kolostori Kölyökszínház előadása Pécskán.
<em>Hír szerkesztése</em> Bemutatták Budapesten a borosjenői kőleleteket
A végső kiállítási hely a tervek szerint a restaurált vár lehet.
<em>Hír szerkesztése</em> Egy lépéssel közelebb Pécska a termálvíz hasznosításához
Közintézmények fűtésére szeretnék felhasználni a természetes hőforrásokat.
<em>Hír szerkesztése</em> Karácsonyi előadás és kézműves foglalkozások
Szombati programajánló.
<em>Hír szerkesztése</em> Műszaki mentés miatt áll a forgalom a sztrádán
Átszakította a szalagkorlátot gy kamion.