A megyeháza mellé helyezik a Nagy Egyesülés emlékművét

2018. április 9.
A belvárostól nem messze, a megyeháza és a Szakszervezetek Művelődési Háza között fog állni az aradi Nagy Egyesülés emlékműve, amelynek a felállítása évek óta vitatéma a helyi román sajtóban.
<em>Hír szerkesztése</em> A megyeháza mellé helyezik a Nagy Egyesülés emlékművét
Az emlékmű látványterve. Fotó: ghidularadean.ro

Egy erős nemzeti érzelmű és nacionalista román értelmiségiekből alapított egyesület már 2003-ban szorgalmazta egy emlékmű állítását az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumára, és 2007-ben pályázatot is hirdettek az alkotás elkészítésére, amit Florin Codre brassói képzőművész nyert meg. A kulturális minisztérium akkor ki is fizette a mű 10 millió lejes árát, de az eredetileg a városligeti tó víztükrére tervezett – a Brâncuși-féle végtelen oszlopot utánzó – obeliszket mindmáig senki nem láthatta. A művész állítólag kínai műtermében készítette el – mondván, hogy ott olcsóbbak a költségek –, és csak többszöri felszólításra hozta el egy dél-romániai műhelyébe, ahol állítólag darabjaiban megtekinthető.

A város- és környezetvédők nyomására – meg a felszerelési költségek miatt is – a városvezetés elállt a tóra állított emlékmű ötletétől, és az utóbbi hónapokban a művelődési tárca képviselőivel több lehetséges helyszínt is megtekintettek. Végül – a városháza közleménye szerint – a ligeti tóhoz közeli megyeháza szomszédságánál döntöttek. A tájékoztatás szerint novemberig szeretnék felállítani az emlékművet, hogy a december elsejei nemzeti ünnepen felavathassák.

Az aradi és megyei önkormányzati vezetők, a helyi román értelmiség előszeretettel tekinti Aradot „a nagy egyesülés bölcsőjének”, ahol megfogalmazták az 1918. december elsején Gyulafehérváron felolvasott kiáltványat, amely egyoldalúan mondta ki Erdély és a Román Királyság egyesülését. Tény, hogy az aradi vármegyeházán tartotta megbeszélését 1918. november derekán a Jászi Oszkár vezette magyar kormányküldöttség a Központi Román Nemzeti Tanács képviselőivel, akik egyértelműen kijelentették, hogy – a magyar kormány által megígért teljeskörű autonómia helyett – nekik az elszakadás a céljuk, és utána közölték, hogy december elsején Gyulafehérváron tartanak egy nagygyűlést a „népi akarat kifejezésére”. Király András nyugalmazott történelemtanár, volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint bár sok arati volt ebben a nemzeti tanácsban, Arad szerepe korántsem volt olyan fontos az egyesülésben, mint ahogy azt egyes aradi román történések szeretnék beállítani. „Bukaresti nyomásra a végrehajtó szerepét játszották az akkori román vezetők, aminek a levét mindannyian kénytelenek voltunk meginni” – jegyezte meg.

További hírek

<em>Hír szerkesztése</em> Visszavágott Gyula az aradi önkormányzati focicsapatnak
Tíz góllal válaszolt testvérvárosának a fürdővárosi „válogatott”.
Hír beküldése
Megkezdődött az iskolai beiratkozás első szakaszának hajrája.
<em>Hír szerkesztése</em> Megkezdődött a próbaérettségi [FRISSÍTVE]
A 11. és 12. osztályos diákok vesznek részt.
<em>Hír szerkesztése</em> Degré Alajos dédunokája volt Lippa vendége [AUDIÓ]
Degré András felolvasást tartott a dédapjáról elnevezett olvasókörben.
<em>Hír szerkesztése</em> Műfű, műfoci
Súlyos vereséget szenvedett hazai pályán az UTA.
<em>Hír szerkesztése</em> Zorán, Tóték és Svejk Aradon – a kamaraszínház kínálja
Március 22-én indul és április 10-ig trat a bérletárusítás.
<em>Hír szerkesztése</em> Világosi zarándoklat Böjte Csabával [AUDIÓ]
Nemzeti ünnepeinket ne silányítsuk munkaszüneti nappá!
<em>Hír szerkesztése</em> „Nem engedhetjük meg magunknak az ellenségeskedés luxusát” [AUDIÓ]
Faragó Péter március 15-i beszéde.
<em>Hír szerkesztése</em> „Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!” [AUDIÓ]
Semjén Zsolt március 15-i beszéde Aradon.
<em>Hír szerkesztése</em> Magyar kultúrkincsekből nyílt kiállítás [AUDIÓ]
Az első világháború után Aradon maradt festmények május 2-ig láthatók.