Díszpolgárrá avatták szülővárosában, az Arad megyei Újszentannán Stefan Hell németországi fizikus-kémikus kutatót, a 2014-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettjét. A tudós a csütörtöki ünnepi tanácsülésen vette át az elismerést, amelyet – Daniel Tomuţa polgármester elmondása szerint – még két évvel ezelőtt, a Nobel-díj odaítélése utáni első közgyűlésen szavazott meg számára a képviselő-testület.
Az Aradtól 25 kilométerre észak-keletre található, 13 éve városi rangra emelt Újszentanna egykor virágzó sváb nagyközség volt. Itt nevelkedett az 1962. december 23-án az aradi szülészeten napvilágra jött Stefan Hell. A legutóbbi népszámlálás szerint a 11 és fél ezer szentannai lakosból mintegy 350-en vallották német ajkúnak magukat. Az egykor többségben lévő svábok nagy része az 1970-es években költözött el; ekkor – 1978-ban – vándorolt ki a Hell család is, amikor fiúk, Stefan első éves volt a temesvári német nyelvű líceumban.
Stefan Hell csütörtökön meglátogatta az általános és a középiskolát is. A településen egyúttal az oktatás 265. évfordulóját is ünnepelték. Az egykor önálló német iskolában ma a diákok zöme román anyanyelvű, és románul folyik a tanítás. De van német tagozat, illetve intenzív angol osztály. A Szent Anna Általános Iskola évekkel ezelőtt elveszítette jogi személyiségét, és jelenleg a Szentannai Műszaki Szakközépiskola szervezeti egységébe tartozik. Az iskola vezetősége büszkén állítja, hogy náluk járta ki a nyolc általánost Stefan Hell, de a helybéliek szerint a régi iskolaépület már nem is létezik. „Kértük a beleegyezését, hogy a líceum az ő nevét vehesse fel” – mondta Ana Höniges biológiatanár, aligazgató.
Stefan Hell csütörtök délután az aradi Vasile Goldiş Nyugati Egyetemen – amely 2012-ben díszdoktorrá avatta – tartott előadást, pénteken pedig Temesváron kapja meg a város díszpolgári címét, és ellátogat a Lenau-líceumba, ahová középiskolásként egy évet járt.
2014-ben két amerikai tudós, Eric Betzig és William E. Moerner mellett egy aradi születésű német professzor, Stefan Hell kapta megosztva a kémiai Nobel-díjat a nanoszkópiáért. Ez az eljárás egyebek közt lehetővé tette az élő sejteken belül az egyes molekulák nyomon követését és annak megfigyelését, hogyan alakulnak ki a patológiás fehérje-elváltozások olyan betegségekben, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór. Ennek az eljárásnak az egyik kidolgozója Stefan Hell.
