Szent Iván-éji tűzugrás Pécskán [AUDIÓ, VIDEÓ]

A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület, amely ezen a hétvégén immár a hetedik alkalommal szervezte meg a magyar napokat a magyar közművelődésnek jeles személyiségeket – például Ormós Zsigmondot és Klebelsberg Kunót – adó településen.

Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával tettek emlékezetessé.

Az Arad megyei volt nagyközségben, ma kisvárosban, Pécskán az 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani, amit a szomszédok átugrottak, és ilyenkor a helyben honos (a vadalmához hasonló) Szentiván-almát fogyasztották – mesélte Engi Márta Ildikó, a Búzavirág Egyesület elnöke.

Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és e köré szerveződött a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amelyet immár a hetedik alkalommal szerveztek meg ezen a hétvégén.

Pénteken helyi amatőr képzőművészek kiállításának megnyitójával és a környékbeli állatvilágot bemutató könyv ismertetőjével kezdődött a rendezvény, majd a Búzavirág Néptáncegyüttes felnőtt és korosztályos csoportjai tartották meg a szabadtéri nyilvános főpróbát, végül a Rézhúros Banda koncertjére tértek vissza az eső elől elmenekült nézők.

A hivatalos megnyitón, szombat délután a helyi önkormányzat, a magyar közéleti szereplők, valamint a római katolikus és a református egyházak képviselői köszöntötték az idő múlásával mind nagyobb számú közönséget. A nagyváradi MM Pódium Színház interaktív előadása a gyerekeket, operettműsora pedig a felnőtteket szórakoztatta, után a Búzavirág kis és nagy néptáncosai mutatták be műsorukat.

Ezt követte a tűzgyújtás ceremóniája, a tűz körültáncolása felcsíki és moldvai zenére, majd a tűzugrás, amire bárki vállalkozhatott. „Ez a miénk, dédnagyanyám mesélte, milyen szépek voltak a Szent Iván-éjszakák régen, és nagyon örvendek, hogy feltámasztottuk ezt a hagyományt. Remélem, a következő években is minél többen vesznek majd részt rajta” – mondta Ludmaj Zsolt pécskai diák, a Búzavirág felnőtt néptáncegyüttes tagja.

A szombati programot a magyarországi Palmetta zenekar rockkoncertje zárta.

A három nap alatt a Bodrog-közből érkezett Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület jurtájában Hungarikum-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, megismerkedhettek a honfoglalás kori viselettel, a bátrabbak pedig a hírhedt büntetőeszközt, a kalodát is kipróbálhatták.

A Pécskai Magyar Napokat vasárnap este az Ismerős Arcok együttes koncertje zárta.

Pataky Lehel Zsolt a Temesvári Rádió Magyar adása számára készített helyszíni összeállítást. Hallgassa meg:

A rovatból ajánljuk:

Megemlékezés „a magyar Golgotán” – október 6. Aradon [AUDIO]
177 éve végezték ki a honvédsereg 13 főtisztjét.
Portrék a várbörtönből: eddig még nem látott képek az Ereklyemúzeum gyűjteményéből [AUDIO]
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr készítette a rajzokat fogolytársairól 1849-ben.
Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján.
Aradon más az emlékezés súlya [AUDIO]
Faragó Péter október 6-i beszéde a forradalom leverésének 177. évfordulóján.
Az első október 6.
Móra Ferenc írása alapján nem mindig volt magától értetődő az országos gyásznap.
35 éve alakult a Vox Juventutis: emléktalálkozót tartottak az egykori tagok [AUDIO]
Horváth Tünde alapító-karvezetőről is megemlékeztek.