A felmérés a romániai magyarok magyar állampolgárság kérdéséhez fűződő viszonyát és terveit, valamint a támogatási lehetőségek igénybevételének gyakoriságát és hajlandóságát mérte fel. A kutatás válaszadóinak 61 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot, 18 százalékuk még nem kérvényezte a honosítást, de tervezi ezt megtenni valamikor a jövőben, 19 százalékuk pedig egyáltalán nem szándékszik igényelni. Ez utóbbiak aránya jelentősen csökkent a korábbi kutatási eredményekhez képest.
Jellemzően a nagyobb városokban élők, a fiatalok, illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében kiemelkedő a magyar állampolgárság megléte. Számos támogatás és kedvezmény igényelhető a határon túli magyar állampolgárok számára, ezek igénybevételére is kitért a kutatás: a Magyar Kormány által biztosított közvetlen külhoni támogatások közül a „Szülőföldön magyarul” elnevezésű nevelési-oktatási támogatás a legnépszerűbb, a válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő, vagy valamelyik közeli családtagja igénybe vette ezt az elmúlt években. A kimondottan az állampolgársággal rendelkezőket célzó támogatási formák közül a mintegy hét éve igényelhető anyasági támogatás kérelmezéséről a válaszadók 16, a babakötvény igényléséről pedig 12 százaléka számolt be.
A Magyarország területén biztosított utazási támogatások igénybevételéről kevesebben számoltak be, a megkérdezettek 6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Ezen a támogatási területen jelentős változás lép életbe március 1-ejétől: ekkortól a Magyar Igazolvánnyal rendelkező külhoni állampolgárok négy helyett évi tizenkét alkalommal élhetnek a kedvezménnyel, és az eddigi 90 százalékos kedvezmény helyett teljes ingyenességre lesznek jogosultak.
A Magyar Igazolványt kérheti a Romániában állandó lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy, nem jogosult az a személy, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik.
A kutatás hibrid módszertannal készült, 2023. novemberében 1213 személy telefonos, illetve 2024. januárjában 882 válaszadó személyes lekérdezésével. A felnőtt korú erdélyi magyarokra reprezentatív minta teljes mérete így 2095 személy, az eredmények 95 százalékos valószínűség mellett 2,9 százalékos hibahatárral érvényesek.
