A hegyekbe kellett vinni a kaptárakat, hogy nektárt és virágport gyűjthessenek a méhek | Fotó: Pál Méhészet Facebook-oldala
Az idei nyári szárazság nemcsak a haszonnövényeket, hanem a méhészetet is hátrányosan befolyásolta. Az aszályhoz perzselő hőség is társult, ezért a növények virágzása elmaradt vagy rövid ideig tartott, emiatt a hordás ideje is lerövidült – mondta az Arad megyei Székudvaron családi vállalkozást működtető Pál Attila méhész. Ilyenkor az amúgy szorgos, beporzó haszonállatok „ingyenélők”, mert a gazdának kell etetnie őket mézzel és különböző szörpökkel. A szélsőséges időjárás rányomja a bélyegét méhpopuláció számára is a székudvari termelő szerint.
Az utóbbi három évben a méz exportja visszaesett, mert az Európai Unión kívülről érkező olcsó méz nemcsak a romániai, hanem a közös piacot is elárasztja. A szupermarketekben kapható mézkészítmények általában harmadik országbeli és romániai mézek keverékéből állnak. Az Európai Bizottság tervezi ugyan a földrajzi eredetmegjelölés bevezetését és a vám kivetését az ukrajnai mézre, de Pál Attila szerint ennél nagyobb szigorításra lenne szükség.
A Romániai Méhtenyésztők Egyesülete méhcsaládonként 10 eurónak megfelelő állami támogatást kért a mezőgazdasági minisztériumtól, ami a székudvari méhész szerint rövid távú gyorssegélyt jelentene a méhészek számára.
Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt riportját, ami a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában hangzott el:
Romániában 35-37 ezer méhészt, és hivatalosan 2,4 millió méhcsaládot tartanak nyilván, ami a második legnépesebb populáció Európában, a produkciót tekintve pedig a harmadik helyen áll Románia. Ehhez képest egy romániai lakos évente átlagosan 600-750 gramm mézet fogyaszt. A méhtenyésztők szakmai szervezete szerint az államnak az iskolai mézfogyasztás bevezetésével, a kórházak és egyéb szociális intézmények hazai mézzel történő ellátásával segíthetne a termelőkön, egyúttal növelhetné a jó minőségű, egészséges méz fogyasztását.
