Mihai Fifor az ügyvivő kormányfő

Benyújtotta lemondását Mihai Tudose miniszterelnök, miután pártja, a 2016 decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága hétfő esti ülésén megvonta tőle politikai támogatását. Ezt a pártülésről távozóban maga a politikus is megerősítette. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak Tudose leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek – a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást. Leszögezte: nem marad ügyvivő.

Elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan Tudose a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával. Az első nyílt konfrontáció múlt héten volt, amikor – egy pedofil rendőr miatti botrány során – Tudose lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert. A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű: a kormányfő egyik legfőbb „bűne” az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot. A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a Szociáldemokrata Párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.

A miniszterelnök lemondása a PSD politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Iohannis államfőt hozza helyzetbe, akit az alkotmány nem kötelez arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással.

Liviu Dragnea a pártülést követő sajtóértekezletén hétfő este azt mondta: megérti, hogy az államfő nem örül az újabb kormányváltásnak, de kifejezte reményét, hogy a miniszterelnök-jelölt kinevezésénél „az alkotmány szerint jár el, akárcsak eddig”. Arra az újságírói kérdésre: van-e valamilyen garancia arra, hogy fél év múlva a PSD nem akarja harmadik kormányát is leváltani a pártelnök beismerte: „nem volt szerencsés keze” Grindeanu és Tudose esetében, ezért úgy döntött, hogy ő maga már nem tesz javaslatot a következő kormányfőjelöltre, akinek személyéről a pártvezetés keddi ülésén a kollégái javaslatai alapján fognak dönteni.

A bukaresti kormány sajtóirodája hétfő este azt közölte, hogy Tudose lemondásáról hivatalosan kedden értesítik az elnöki hivatalt.

„Nem maradt következménynek nélkül a kormányfő sértése”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nem feltételezi, hogy Mihai Tudose a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos múlt heti botrányos kijelentése miatt mondott le miniszterelnöki mandátumáról. Kelemen Hunor szerint azonban így ez a sértés sem maradt következmények nélkül.

Kelemen Hunor

Az RMDSZ elnökét az Agerpres hírügynökség szólaltatta meg kedden – Kelemen Hunor nem akarta kommentálni a PSD döntését, a kormányfő lemondását viszont természetesnek tartotta, miután pártja megvonta tőle a politikai támogatást. Kifejtette: a PSD-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét, többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet. „Tudose elkövetett néhány alapvető hibát, többek közt azt a bizonyos múlt heti nyilatkozatot. Én nem vagyok annyira naiv, hogy azt képzeljem: sokat nyomtak a latban azok a sértő kijelentések, de végül mégsem maradtak következmények nélkül" – mondta.

Azt, hogy az RMDSZ támogatná-e a PSD következő kormányfőjelöltjét, csak annak nevesítése után fogja eldönteni a magyar érdekképviselet. „A felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kéne tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen” – vélekedett az RMDSZ elnöke, aki szerint nem valószínű, hogy előrehozott választásokra kerülne sor.

Mihai Tudose a PSD hétfői végrehajtó bizottsági ülése előtt – kormányfői tisztségben tett utolsó nyilatkozatában – azt állította: félreértették, akik úgy értelmezték, hogy akasztásról beszélt az erdélyi magyar pártok múlt heti autonómianyilatkozata kapcsán. Megerősítette: nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról, de ő nem valakinek a felakasztásáról beszélt, hanem arról, hogy azoknak az állami tisztségviselőknek a mandátumai fognak a „zászló mellett lobogni”, akik nem alkalmazzák a törvényt.

Mihai Fifor az ügyvivő

Klaus Iohannis államfő kedden tudomásul vette Mihai Tudose miniszterelnök lemondását, a helyére pedig Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő kormányfőnek.

Tudose csak kedden értesítette hivatalosan az államfőt lemondásáról: az erről szóló iratot személyen vitte az elnöki palotába. A jobboldali elnök kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár a PSD második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége. Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért szerdára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.

Az ügyvivő kormányfő

A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor a PSD-t vezető Liviu Dragnea házelnök egyik bizalmi embere. Két éve a jobboldali Klaus Iohannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége. Az elnök tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor – az addig a gazdasági tárcát vezető – Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte. Fifor egyébként – oltyán létére – Arad megyei pártlistáról jutott be a parlamentbe.

Az ügyvivő kormány korlátozott jogkörökkel vezeti az országot, amíg a parlament beiktatja a következő kormányt. Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, a jobboldali államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfő-jelöltjét elutasítja, Iohannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a PSD–ALDE szociálliberális koalíció akaratával. Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Băsescu elnöksége idején. A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Iohannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali, vagy pártfüggetlen kormányfő-jelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Cioloș szakértői kormánya idején, a PSD viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért.

A szocdemek nőszervezetük vezetőjét jelölik kormányfőnek

Viorica Dăncilă

Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselőt jelöli a miniszterelnöki posztra a PSD, erről a párt végrehajtó bizottsága keddi ülésén döntött. A mérnöki végzettségű, 54 éves Dăncilă 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008–2010 között abban a dél-romániai Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette.

Kinevezése esetén Dăncilă lehet Románia első női miniszterelnöke.

Történelmi mélyponton a lej

Történelmi mélypontra esett kedden a lej az euróval szemben, egy euró 4,6599 lejbe került – közölte a Román Nemzeti Bank. A jegybank által megállapított árfolyam szerint a lej soha nem volt ilyen gyenge az euróval szemben az európai fizetőeszköz bevezetése óta. Elemzők szerint a román valuta gyengülése összefüggésben áll a belpolitikai válsággal.

Legutóbb december végén, azelőtt november közepén volt még történelmi mélyponton a lej. A román fizetőeszköz gyengüléséhez nem csak a belpolitikai válságok, hanem a román jegybank is hozzájárult. Mugur Isărescu jegybankelnök ugyanis korábban bejelentette: a központi bank rugalmasabban viszonyul az árfolyamhoz, és nem fogja megakadályozni minden eszközzel a lej gyengülését. A román valuta értéke az euróval szemben november első felében lépte át az addig pszichológiai határnak tekintett 4,6 lejt. A központi bank illetékesei többször emlékeztettek, hogy 2017-ben 3 százalékkal gyengült a lej az euróval szemben, ami álláspontjuk szerint nem számít túl nagy kilengésnek.

MTI-összefoglaló

A rovatból ajánljuk:

Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit
Iohannis szerint azért, hogy szükség esetén bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Figyelmeztető sztrájkot hirdettek szerdára a postások
Havi 400 lejes nettó béremelést követelnek.
Winkler Gyula: az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét
Az EP szerint 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat.
Klaus Iohannis megpályázza a NATO főtitkári tisztségét
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a posztért.