Félreértés vagy uszítás a Tudose-nyilatkozat?

2018. január 12.
A román kormányfő elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.
<em>Hír szerkesztése</em> Félreértés vagy uszítás a Tudose-nyilatkozat?
Mihai Tudose

Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében közölte: románként és kormányfőként elutasít bármiféle tárgyalást Románia valamely részének az autonómiájáról.

A miniszterelnök ezzel a Realitatea hírtelevíziónak szerda este adott nyilatkozatát pontosította. Úgy vélte: az autonómia sérti Románia alkotmányát, amely már az első paragrafusában biztosítja a román állam egységes és oszthatatlan voltát. „A Székelyföld autonómiájáról szóló viták törvénytelenek, és nem kell ezeket komolyan venni. Ezek csupán a Románia egységének a destabilizálására tett kísérletek a centenárium (Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriuma) évében” – pontosított a miniszterelnök.

Tudose a Realitatea hírtelevíziónak adott szerda esti telefoninterjúban többek között kijelentette: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is". A kijelentést sérelmező Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke kijelentette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, „de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele". Az erdélyi magyar sajtó a miniszterelnök nyilatkozatának egy pontatlan átiratára hivatkozva úgy idézte a miniszterelnök kijelentését, hogy „ha a székely zászlót felvonják az ottani intézményekre, akkor ők is ott fognak lógni a zászló mellett”.

Mihai Tudosét azzal kapcsolatban kérdezte szerdán a Realitatea hírtelevízió, hogy hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös állásfoglalást írt alá az erdélyi magyar autonómiaelképzelések összehangolásáról.

Borboly Csaba: alkotmányos jog az autonómia

Az RMDSZ Borboly Csabának, a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa elnökének a tiltakozó állásfoglalását eljuttatta csütörtök este az MTI-hez. Borboly Románia alkotmányát idézte, melynek 6. cikkelye kimondja: az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. „Márpedig a székely zászló identitásunk kifejezésének egyik fő eleme, amelyről nem mondunk le" – jelentette ki a politikus, aki a székelyföldi Hargita megye önkormányzatát vezeti.

A miniszterelnök a szerda esti interjúban azt is megemlítette, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar pártok felvetését, alábecsülni sem kell, de túlságosan nagy jelentőséget sem kell tulajdonítani neki. Úgy vélte, hogy az autonómianyilatkozatnak csupán az a célja, hogy román–magyar marakodással teljen el Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a centenáriumi éve.

Kelemen Hunor: Az EU-ban nem maradhat tisztségben, aki olyant mond, mint Tudose

Az Európai Unióban nem maradhat tisztségben az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint Mihai Tudose román kormányfő – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Radio France Internationale-nak pénteken. Nyilatkozatát az RMDSZ hírlevele foglalta össze, s e szerint kijelentette: nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. „Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj” – mondta. Kelemen azt is megjegyezte, hogy semmi új nincs abban, amit az autonómia-elképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket nyilatkozatában. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének a meghiúsult sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP egy történelmi kiállítás keretében állította fel a város központjában 75 évvel korábban avatott országzászló emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.

Szijjártó: elfogadhatatlan a román miniszterelnök nyilatkozata

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartja Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.


Szijjártó Péter

A külügyminiszter hangsúlyozta: a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult. Ugyanakkor kijelentette: vitathatatlan, hogy Románia jelenlegi miniszterelnökének nyilatkozata, amikor „egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan, Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan". Éppen ezért természetesnek, evidensnek és vitán felül állónak gondolják, hogy Románia kormányának, miniszterelnökének ezt a helyzetet minél előbb rendeznie kell. Jelezte: pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a „miniszter-helyettes világossá tette számára" a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig „bizonyos nyelvtani magyarázatot" próbált adni a kijelentésre. Szijjártó Péter szerint Magyarország célja továbbra is az, hogy Románia területén elő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata legyen Romániával, de – jegyezte meg – kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít.

Arra a kérdésre, hogy bocsánatkérést várnak-e el a román kormányfőtől, Szijjártó Péter azt mondta: ha valaki a 21. században egy ország miniszterelnökeként egy másik nemzeti közösséget bármilyen oknál fogva kivégzéssel fenyeget, az a minimum, hogy azért bocsánatot kér és világossá teszi, hogy nem arra gondolt. „Ha nem arra gondolt” – jegyezte meg. Szintén kérdésre elmondta: a román nagykövet nyelvtani magyarázatai a kifejezés erősségére vonatkoztak, hogy „a lebegni, szállni, lógni igék hogyan viszonyulnak egymáshoz". Megismételte: ez azonban nem irodalmi vagy nyelvtani, hanem alapvető biztonsági kérdés, hiszen abban, hogy egy nemzeti közösség biztonságban érezhesse magát egy ország területén, nem segít az, ha az ország miniszterelnöke lógással fenyeget.

Tőkés László tiltakozása

A Fidesz erdélyi Európa-parlamenti képviselője, Tőkés László volt református püspök tiltakozását közleményben fejezti ki. Ezt közöljük változtatás nélkül:

„Negyed századdal a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács hathatós közreműködésével, a romániai magyar pártok az időszerűség jegyében fogalmazták meg közös álláspontjukat az erdélyi magyar, illetve a székely autonómia kérdésében.


Tőkés László

Ennek utána hideg zuhanyként ért bennünket Mihai Tudose miniszterelnök mosdatlan elítélő nyilatkozata, melyben az autonómiától egyenesen a székely zászló kitűzéséért felelős magyarok/székelyek felakasztásáig jutott el.

A lelkiismereti és vallásszabadság erdélyi kikiáltásának 450. évfordulóján felháborodással tiltakozunk a román kormányfőnek a maga nemében csak az antiszemitizmushoz hasonlítható, brutális hungarofób megnyilatkozása ellen. Megengedhetetlen, hogy az ország egyik első embere „vörös (véres) posztóként” lobogtassa meg a székelyek nemzeti szimbólumát, jogos és törvényes autonómiaköveteléseink kriminalizálása által uszítva a magyarság ellen a többségi román társadalmat.

Ezen már sem a bocsánatkérés, sem a visszavonás, hanem csak a miniszterelnök azonnali lemondása segíthet.

Az RMDSZ elítélő nyilatkozatát üdvözölve, felkérem Kelemen Hunor elnököt, hogy a lemondás esetleges elmaradása esetén 24 órán belül függesszék fel a kormányzó pártokkal érvényben lévő parlamenti együttműködésüket.

Magyar pártjainknak és európai parlamenti képviselőinknek az európai fórumokon kell tiltakozniuk a történtek miatt és kell védelmükbe venniük életveszélyesen megfenyegetett erdélyi magyar közösségünket, Székelyföld magyar népét.”

Közös állásfoglalás az autonómia-elképzelések összehangolásáról

Közös állásfoglalást írt alá az autonómia-elképzelések összehangolásáról az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfőn Kolozsváron.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatóján elmondta, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.


Kelemen Hunor, Biró Zsolt és Szilágyi Zsolt

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. „Az autonómia a megoldás kulcsa" – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között. Hozzátette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé, és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet. Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómia-elképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.

Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen – mint fogalmazott – ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért.

Újságírói kérdésre Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megerősítette, hogy nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében. A megállapodás – melynek szövegét pár órával az aláírás után juttatták el a sajtónak – kitér arra, hogy „a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt".

Az erdélyi magyar pártok kijelentik, hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről. Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.

„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik" – áll a három erdélyi magyar párt hétfőn aláírt közös nyilatkozatában. A pártok azt is kinyilvánították, hogy az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatják az együttműködést.

A román politikusok részéről merev elutasításba ütközött a közös nyilatkozat.

A Román Akadémia elutasítja a vitát a magyarokkal Erdély és Románia egyesüléséről

A Román Akadémia szerint Bukarestnek nem szabad a magyarokkal vitába bocsátkoznia sem a – Román Királyság és Erdély egyesülését kimondó – 1918. december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatról, sem Trianonról, mert azzal azt üzenné a világnak, hogy megoldandó vitája van a szomszédaival.

A román tudományos elit csúcsszervének csütörtökön közzétett állásfoglalása szerint Romániának nincs problémája sem december elsejével, sem a trianoni békeszerződéssel, sem szomszédaival, sem a területén élő kisebbségekkel. „Erre a vitára nem kerülhet sor, mert az nem egy ártatlan, őszinte párbeszéd lenne, hanem egy alattomos kampány ürügye, amely megkérdőjelezné az első világháború teljes kontextusát, amely a románság számára a nemzetegyesítés háborúja volt" – olvasható a Román Akadémia nyilatkozatában.

A dokumentum szerint a trianoni szerződés, a liberális demokrácia, az európai újjáépítés alapjául szolgáló wilsoni elvek, a „pax americana" jelentették Románia további létének alapjait. Bár az akadémia elvileg nyitott a vitára, nem fogadhatja el a „teljes relativizmus" elvét, nem tehet „mindent" vita tárgyává, nem hagyhat mindent megkérdőjelezni.

„Romániától nyugatra egyesek azt javasolják, hogy szervezzünk tanácskozást a centenárium alapjairól és előzményeiről, december elsejéről és a trianoni békeszerződésről. Klasszikus stratégia: nyissunk hivatalos vitát, amivel azt üzenjük a világnak, hogy itt létezik egy megoldandó probléma" – magyarázza fenntartásait a Román Akadémia.

A dokumentum leszögezi: Romániában nincs etnikai feszültség, más államok számára is modellként szolgál, az 1918-as egyesülés és „az akkori etnikumközi konszenzus fontos lecke azok számára, akik ma zavarosban halásznak". Az akadémikusok abból következtettek a száz évvel korábbi egyetértésre, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat nem polgárháború eredménye volt, az Erdélyben élő magyarok vagy németek „nem harcoltak sem az egyesülésért, sem ellene".

A Román Akadémia leszögezi: mindent megtesz azért, hogy a centenárium ne váljon a széthúzás, vagy etnikai feszültségek ürügyévé. A tudományos fórum szerint a valódi, nem formális magyar–román megbékélés legvilágosabb jele a román centenárium közös megünneplése lenne a legmagasabb politikai és diplomáciai szinten.

MTI-összefoglaló

További hírek

Hír beküldése
A tavalyi 13 lej helyett 20 lejbe kerül idén egy felnőtt belépőjegy!
A történész betegség miatt nem jöhet Aradra.
Hír beküldése
A hagyományos májusi időponthoz képest idén valamivel később, június 2–3-án rendezik meg a Békéscsaba–Arad–Békéscsaba Szupermaraton, kerékpáros és görkorcsolyatúrát.
<em>Hír szerkesztése</em> Visszaállítják a törölt buszjáratok 90 százalékát
Az Arad Megyei Tanács hétfő kora délutáni ülésén megszavazták a márciustól eltörölt elővárosi és vidéki autóbuszjáratok 90 százalékának a visszaállítását. Ezenkívül napi egyről háromra növelik a kisiratosi menetrend szerinti járatok számát.
<em>Hír szerkesztése</em> Szerdán és szombaton gyűjtik a szemetet Pécskán
Az első héten háromszor lesz hulladékszállítás a városban és a hozzá tartozó falvakban.
<em>Hír szerkesztése</em> Jótékonysági nótagála Pécskán
A közösségi házra gyűjtenek az Anyák-napi rendezvényen.
<em>Hír szerkesztése</em> Gyulán töltsünk a poharunkba!
Április 27. és 30. között rendezik meg a 19. Gyulai Pálinkafesztivált.
<em>Hír szerkesztése</em> Remizett az UTA a Pandurii ellen
Ez volt a Poli elleni örökrangadó főpróbája.
<em>Hír szerkesztése</em> Raffay Ernő előadása Aradon
Erdély 1918 és 1920 között.
<em>Hír szerkesztése</em> St. Martin-koncerttel ünnepel a 15 éves a Szabadság-szobor Egyesület
Május 4-én, péntek 19 órától ünnepi gálaműsort szerveznek a Ioan Slavici-színházban.