Fohászkodó hívek a kegytemplomban 2018-ban, Kisboldogasszony napján | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna az ősi búcsújáró helyek egyike, az Osztrák-Magyar Monarchiában Mariazell után a második legfontosabb zarándokhely volt.
A 257 éve felszentelt kéttornyú bazilika búcsúünnepét április 8-án, Urunk Születésének Hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) napján tartják, ez lesz az idei első zarándoklat. A pünkösdi zarándoklatot május 18–20. között tartják, amikor is a kegytemplom felszentelésének évfordulójára is emlékeznek.
A kiemelt zarándoklatokat augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony), illetve szeptember 8-án, Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) napján tartják.
Hagyománya van a nemzetiségi zarándoklatoknak a német, szlovák, horvát, bolgár és magyar hívek számára – utóbbira október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén kerül sor.
Pataky Lehel Zsolt tavaly augusztusban a Temesvári Rádió Magyar adásában foglalta össze a máriaradnai kegyhely történetét. Hallgassa meg:
