A terv azokat a konkrét eszközöket veszi számba, amelyekkel az RMDSZ támogatni szeretné a romániai magyar szórványt identitása megőrzésében. A dokumentum akkor válik hatályossá, ha az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa is megszavazza. „A szórványnak nem konferenciákra van szüksége, hanem munkára és támogatásra” – mondta Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Hozzátette: fontos lehet a konferencia, de attól még valakinek meg kell tankolnia az iskolabuszt, valakinek meg kell főznie az ebédet a szórványkollégiumban és mindezt valakinek ki is kell fizetnie. „Nem elég politikai nyilatkozatot tenni a budapesti kormányzat szintjén, miszerint nem támogatják a gyöngyhalász-programot, meg is kell azt szüntetni” – utalt az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek arra a programjára, amely a tömbmagyar vidékek iskoláiba próbálja csábítani a szórványból a magyar gyermekeket.
Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy november 3-án alig pár tartózkodással fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely szerint november 15., Bethlen Gábor (1580–1629)erdélyi fejedelem születésnapja és halálának évfordulója a magyar szórványközösség napja legyen. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy Magyarország nemzetpolitikai minimuma, hogy a magyar szórvánnyal foglalkozzon” – fogalmazott. A politikus jogos elvárásnak tartotta, hogy a szórványban kulturális, a tömbmagyar vidékeken pedig területi önrendelkezés illesse meg a magyar közösséget.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető elnöke elmondta: az új cselekvési tervben hangsúlyt fektetnek a minőségi magyar oktatás kiterjesztésére, a magyar közösségi terek kialakítására, az ifjúsági programokra, a magyar házak hálózatba szervezésére. Hozzátette: a következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás veszélye. Megjegyezte, hogy a nagyvárosokra vonatkozó elképzeléseket először Kolozsváron alkalmazzák kísérleti jelleggel és a tapasztalatok alapján dolgozzák ki az átfogó programcsomagot.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének az elnöke elmondta: a Bánságban annak ellenére „van magyar élet”, hogy az 1992-ben még 77 ezer fős Temes megyei magyar közösség mára kevesebb mint a felére apadt és egyetlen olyan közigazgatási egység sincs a megyében, amelyikben többségben lenne a magyarság.
MTI
