Értékes kőfaragványokat találtak a borosjenői várfalban

2019. október 21.
Idén szeptember 16–20. között a Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, a Teleki László Alapítvány és az Arad Megyei Múzeum szakmai partnerségében, a helyi önkormányzat segítségével újabb falkutatásokra nyílt lehetőség a borosjenői várban. A kutatásban Módy Péter kőrestaurátor, Kovács Zsolt, Weisz Attila és Szekeres-Ugron Villő művészettörténészek, illetve Keresztes Melinda helyi történész-hallgató vett részt, az aradi múzeumot Florin Mărginean régész képviselte.
<em>Hír szerkesztése</em> Értékes kőfaragványokat találtak a borosjenői várfalban

Az először 1214-ben említett Borosjenő település 1387-ben került a Losonczi család birtokába mint Dézna és Pankota várainak a tartozéka, s először 1474-ben említik itt a család castellumát. Az 1530-40-es években a Losonczi család a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítette és saroktornyokkal megerősítette a Fehér-Körös partjára épített várat, melynek a török előrenyomulása idején az országos politikában is felértékelődött a jelentősége.

1552-ben Temesvár várkapitányaként hősi halált halt tulajdonosa, Losonczi István, s a várat a Habsburg Ferdinánd pártján álló özvegye és lányai örökölték, ám 1565-ben elfoglalta János Zsigmond erdélyi fejedelem, s ettől fogva a török és a Habsburg-birodalom, illetve az Erdélyi Fejedelemség ütközőzónájában álló erősség folyamatosan változtatta a tulajdonosát. 1566-ban elfoglalta a török, de 1595-ben megszerezte Báthory Zsigmond fejedelem, majd az 1630-40-es években, I. Rákóczi György idején impozáns, négy sarokbástyás erődítmény épült köréje. 1658 és 1693 között újra török kézen volt, s ekkor egy mecsetet is építettek mellé, melyet az 1950-es években bontottak el.

A török visszaszorítása után, az 1730-as években a vár elveszíti a katonai jelentőségét, 1742-ben a Péterfy, majd 1808-ban az Atzél család birtokába jutott az egyre romosodó épület. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte a mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékos gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő önkormányzata 2004-ben vette át az épületet.

A vár 1870-es évekbeli újjáépítéskor már találtak egy szirént ábrázoló román kori oszlopfejezetet, mely akkoriban Budapestre került, s ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának darabja.

Néhány éve Borosjenő önkormányzata felvállalta az igen lepusztult épület revitalizálását, s ehhez kapcsolódóan régészeti és művészettörténeti kutatások is kezdődtek. Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530–40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült faragványokat használtak fel építőanyagként. 2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet, egy sarokleveles lábazat, meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.

E faragványok legvalószínűbb származási helye a Borosjenő közelében állt, először 1199-ben említett, Dénesmonostorának (Dienesmonostora) nevezett, a Szentháromságnak ajánlott kolostor, mely a 16. század elejére elnéptelenedett. A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzi vázlatokat is készítettek róla. A kolostor az Alföld dél-keleti peremvidékének a 12–13. századi sűrű kolostorhálózatba illeszkedett, melyekből ma mindössze csak töredékeket ismerünk.

2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantusz-kompozíció díszíti, a másik egy kockafejezet. Felbukkant egy indadíszes faloszlop-lábazat is. Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló boltozati zárókő, eredeti festéssel, mely mindeddig az első romanikus boltozati elem. Előkerült több összeillő párkányelem illetve talán a kolostor egy nagyobb kapujának egy íves töredéke, s egy kisebb kapu szárának a részlete. Ezek mellett több olyan értékes faragvány került beazonosításra, amiket nem lehetett kiváltani: a főbejárattól északra egy hajdani kapu-lábazat (stukkó-rátétes farkasfog-frízzel), az eredeti nyugati kapu betömésében egy kötegpillér rétegköve, míg az északnyugati torony pincéjében két korabeli festést hordozó kőlap. Ezeken kívül számos kisebb-nagyobb középkori faragvány van a falakban a kolostorból, esetleg a mai vár korábbi, elbontott részeiből vagy a szintén csak említésből ismert borosjenői késő középkori ferences custodia épületeiből.

A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. A kutatás résztvevői szeretnének a restaurálandó faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamara-kiállítást szervezni, ám az anyag végső kiállítási helye a helyreállított borosjenői vár lenne. A helyreállítási munkák reménybeli 2020-as elkezdésével számos hasonló emlék felbukkanására lehet számítani. A borosjenői vár falaiból előkerült dénesmonostorai leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek a határain. A Teleki László Alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tárná fel (Ajtonymonostor, Bulcs, Kolozsmonostor, a meszesi kolostor és Dénesmonostora). A műemlék tervezett felújításához kapcsolódó idei kutatásban Módy Péter kőrestaurátor, Kovács Zsolt, Weisz Attila és Szekeres-Ugron Villő művészettörténészek illetve Keresztes Melinda helyi történész-hallgató vett részt, az aradi múzeumot Florin Mărginean régész képviselte.

Sajtóközlemény

További hírek

Hír beküldése
Jövőre, veletek, ugyanitt!
<em>Hír szerkesztése</em> Még nincs koronavírusos beteg Arad megyében
Több mint négyszázan érkeztek a határátkelőkhöz a járvány sújtotta olasz vidékekről.
<em>Hír szerkesztése</em> Fölényes győzelmet aratott Csíkban az UTA [VIDEO]
A meccs előtt megkoszorúzták a csapat egykori bajnokának a sírját.
<em>Hír szerkesztése</em> Huszonöt szíriait fogtak el Nagylaknál [VIDEO]
A zöldhatáron próbáltak Magyarországra szökni.
A határátkelőhelyeken nyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik a koronavírus által érintett térségekből érkeznek az országba, emellett orvosi ügyeletet vezettek be a határátkelőkön. A Goldiș-egyetemen kérvényezték az oktatás felfüggesztését, emellett korlátozzák a látogatások időtartamát a sürgősségi kórházban.
Hír beküldése
Első- és másodfokú szélriadót léptettek érvénybe az ország 27 megyéjében. Vasárnap este hat órától hétfő este hat óráig elsőfokú, erős szélre vonatkozó riasztás alatt áll. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az első sárga riasztás Arad megyét is érinti. A Körösök-vidékének északi részében 65-80 km/órás széllökések lehetnek.
<em>Hír szerkesztése</em> Felavatták Szántay Lajos szobrát [AUDIO]
Régi adósságot rótt le Arad a néhai műépítész emléke előtt.
<em>Hír szerkesztése</em> Kovács Gergely az erdélyi római katolikus főegyházmegye új érseke
Gyulafehérváron szentelték püspökké szombaton.
<em>Hír szerkesztése</em> Egy híján húsz a pénteken elfogott migránsok száma
Tornyánál akartak Magyarországra szökni.
<em>Hír szerkesztése</em> Súlyos baleset történt Simándon [FRISSÍTVE]
Két embert szállítottak kórházba.