Mellőzik vagy helytelenül használják a magyar feliratokat

Nyolc Arad megyei helységben vizsgálták meg a nyelvi jogok alkalmazását – olvasható a központi RMDSZ Tájékoztatóban.

Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) döntése értelmében az országos ügyvezető elnökség felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. Ennek első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és a közintézmények névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények feliratozását vizsgálják. Alapul a 2002-es népszámlálás adataira épülő közigazgatási törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékos arányt, az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.

Van pozitív példa

„Észrevételeinket az önkormányzatok tudomására hozzuk, ismertetve a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat. Ezzel együtt pedig felhívjuk az intézmények vezetőinek figyelmét a helyes névhasználatra, további dokumentációt kérve a szabálysértések, hiányosságok vagy hibák helyreigazításáról” – nyilatkozta Székely István, a KAT elnöke.

Az elmúlt hónapokban az ország számos megyéjéből érkeztek helységnévtáblákat, illetve különböző intézmények feliratait rögzítő fotók. Ezen a héten többek között Arad megye településeinek adatai váltak teljessé. Kisvarjason (Kisvarjaspusztán), (Új-)Fazekasvarsándon és Zimándújfaluban csak románul szerepel a helység neve, Ágyán pedig egyáltalán nem található helységnévtábla. Nagyzerénden a településtáblákon és az intézményeken egyaránt helytelenül, i-vel szerepel a település neve. A közintézmények nagy része eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, viszont akadnak olyan települések, ahol kifogásolhatók a feliratok. Ilyen például Varsánd és Szinte, ahol az összes önkormányzati intézmény felirata csak románul szerepel (pedig Szintén RMDSZ-es a polgármester – a szerk.), vagy Gyorok, ahol a polgármesteri hivatalon és az óvodán csak románul található meg az intézmény neve. Továbbá Majláthfalván és Nagyzerénden a Művelődési ház felirat rövid ü-vel és ö-vel szerepel, Zimándújfaluban (ahol RMDSZ-es az alpolgármester) a kultúrotthon rövid u-val, a községi könyvtár o-val, a település neve pedig ékezetek nélkül jelenik meg.

Székely István kijelentette: „Ha kell, bírósági úton fogunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak. Folyamatban van Románia Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása során megtett vállalásainak monitorizálása, amely alkalmat nyújt számunkra, hogy törekvéseinkhez nemzetközi odafigyelést, támogatást szerezzünk.”

A rovatból ajánljuk:

A magyar identitás tüze: Szent Iván-éji hagyományok Pécskán [AUDIO]
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület és Néptáncegyüttes, amely az múlt hétvégén, szombaton – a nyári napforduló estéjén – szervezte meg a város főterén az idei Pécskai Magyar Napok „fénypontját”.
Közzétették az érettségi eredményeket: a Csiky-ben a vizsgázók 79 százaléka átment
Mind a 32 idei végzős sikeresen diplomázott az aradi magyar középiskolában.
Tilos itatásra vagy öntözésre használni a Maros vizét
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megnőtt a sókoncentráció a folyóban.
A tanulásba vetett hit megerősítése – Magyar diákokat jutalmazott a tanfelügyelőség [AUDIO]
Tóhpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő szerint motiváló erőt ad a közös odafigyelés.
Műszaki problémák miatt elhalasztották az új Maros-híd avatását
Az aradi önkormányzat ellenőrző szakbizottsága technikai hiányosságokat fedezett fel a 165 millió lejből épített létesítményen.
„Krisztus szeretete sürget minket” – aranymisés Reinholz András máriaradnai plébános [AUDIO]
Templomfelújítás, szociális konyha létrehozása, óvodaépítés, a Caritas megszervezése fűződik a nevéhez.