Mellőzik vagy helytelenül használják a magyar feliratokat

Nyolc Arad megyei helységben vizsgálták meg a nyelvi jogok alkalmazását – olvasható a központi RMDSZ Tájékoztatóban.

Az RMDSZ Kulturális Autonómia Tanácsának (KAT) döntése értelmében az országos ügyvezető elnökség felmérést végez a kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetéséről. Ennek első részében a helységnévtáblákat, az önkormányzatok és a közintézmények névtábláit, valamint a minisztériumok alárendeltségébe tartozó intézmények feliratozását vizsgálják. Alapul a 2002-es népszámlálás adataira épülő közigazgatási törvényt figyelembe véve dolgoznak, amely szerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség eléri a 20 százalékos arányt, az anyanyelvhasználat szerzett jog. Amennyiben az ezt követő időszakban valamely kisebbség aránya a nyelvhasználati küszöb alá csökken, az említett nyelvi jogok továbbra is érvényben maradnak.

Van pozitív példa

„Észrevételeinket az önkormányzatok tudomására hozzuk, ismertetve a kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó előírásokat. Ezzel együtt pedig felhívjuk az intézmények vezetőinek figyelmét a helyes névhasználatra, további dokumentációt kérve a szabálysértések, hiányosságok vagy hibák helyreigazításáról” – nyilatkozta Székely István, a KAT elnöke.

Az elmúlt hónapokban az ország számos megyéjéből érkeztek helységnévtáblákat, illetve különböző intézmények feliratait rögzítő fotók. Ezen a héten többek között Arad megye településeinek adatai váltak teljessé. Kisvarjason (Kisvarjaspusztán), (Új-)Fazekasvarsándon és Zimándújfaluban csak románul szerepel a helység neve, Ágyán pedig egyáltalán nem található helységnévtábla. Nagyzerénden a településtáblákon és az intézményeken egyaránt helytelenül, i-vel szerepel a település neve. A közintézmények nagy része eleget tesz a jogszabályi előírásoknak, viszont akadnak olyan települések, ahol kifogásolhatók a feliratok. Ilyen például Varsánd és Szinte, ahol az összes önkormányzati intézmény felirata csak románul szerepel (pedig Szintén RMDSZ-es a polgármester – a szerk.), vagy Gyorok, ahol a polgármesteri hivatalon és az óvodán csak románul található meg az intézmény neve. Továbbá Majláthfalván és Nagyzerénden a Művelődési ház felirat rövid ü-vel és ö-vel szerepel, Zimándújfaluban (ahol RMDSZ-es az alpolgármester) a kultúrotthon rövid u-val, a községi könyvtár o-val, a település neve pedig ékezetek nélkül jelenik meg.

Székely István kijelentette: „Ha kell, bírósági úton fogunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak. Folyamatban van Románia Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálása során megtett vállalásainak monitorizálása, amely alkalmat nyújt számunkra, hogy törekvéseinkhez nemzetközi odafigyelést, támogatást szerezzünk.”

A rovatból ajánljuk:

Szántay Lajos és az aradi szecesszió története filmvásznon
Június 19-én, pénteken 19 órától lesz látható a művészmoziban az Arad néhai neves műépítészének munkásságát bemutató dokumentumfilm A városkép ma is őrzi azt a finom, elegáns, bécsi szecessziós formanyelvet, amelyet ő honosított meg a Maros-parti városban.
A kártérítésnél is nagyobb bírságot fizet a városháza az aszfalt hiánya miatt
A jogerős ítélet ellenére sem aszfaltoztak le egy utcát.
Ha vakáció, akkor nyári iskola
Június 29. és július 10. között szervezik meg három aradi oktatási intézményben.
Egyesület alakul az arad-hegyaljai történelmi borvidék megmentése érdekében
Az összefogástól a vállalkozások forgalmának növelését és a turizmus fellendülését remélik.
Ingyen parkoló a Szabadság-szobor szomszédságában
A városháza tervei szerint később többszintes parkolóházat építenek oda.
Háromnapos ünnepre hívnak a Pécskai Magyar Napok
A programban helyet kapnak a fiatalok, a néptánc, a hitélet és természetesen a Szent Iván-napi tűzugrás is.