Temetőfoglalás Úzvölgyében – kronológia [FRISSÍTVE]

Április 29-én a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a románok által elkövetett kegyeletsértésre és temetőfoglalásra.

Úz-völgye Hargita megye egyik legkeletibb, mára elnéptelenedett települése. A terület közigazgatásilag Csíkszentmárton községhez tartozik, bár távolságra közelebb fekszik a már Bákó megyében található Dormánfalvához (Dărmănești). A Kárpátok gerincétől keletre, Moldva felé folyó Úz-völgyében mind az első, mind pedig a második világháborúban súlyos harcok folytak: véres csatákat vívott a magyar hadsereg az orosz, illetve szovjet erőkkel támogatott román hadsereggel.

Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye, a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak. Az emlékhelyet a magyarság egyik legkeletibb bástyájaként tartják számon, minden év augusztus 26-án százak gyűlnek össze, hogy leróják kegyeletüket az egykori határvédők előtt. Több civil szervezet és számos magánszemély hivatásszerűen, kötelességtudóan tartja rendben a területet, óvja, védi a kereszteket, kutatja az itt elhunyt hősök emlékét.

Az RMDSZ a munkálatok leállítását kérte

„Politikailag tűrhetetlen, közigazgatásilag törvénytelen, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre Úzvölgye katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától” – erről Kelemen Hunor levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt április 30-án, azt kérve, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhelyállítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – áll Kelemen Hunor levelében.

A monarchia és az orosz cári hadak álltak egymással szemben

„1916 novemberétől a kassai hadosztállyal szemben az orosz cári 9. hadsereg vette át a román csapatok helyét, tehát csak az Ojtozi-szorosban maradtak román csapatok az osztrák–magyar csapatokkal szemben. Úgyhogy 1916. november elsejétől 1918. január elejéig az orosz cári hadsereg és az Osztrák–Magyar Monarchia 1. hadserege állt szemben egymással ebben a régióban” – nyilatkozta Nagy József történész a Mazolon május elsején megjelent interjúban.

Május 3-án a miniszterelnök a védelmi minisztertől kért tájékoztatást az úzvölgyi temető ügyében – írta a Maszol. A közösségi hálón jelent meg az a kisfilm is, amelyet a Bákó megyei Exclusiv televízió készített dormánfalvi önkormányzat március 29-i üléséről, amelyen az önkormányzati testület Constantin Toma polgármester előterjesztése nyomán egy tartózkodás mellett arról döntött, hogy a település magánvagyonából a település közvagyonába helyezi át az úzvölgyi katonai temetőt:

Online petíció

A törvényes lehetőségek betartása érdekében Hargita Megye Tanácsa online aláírásgyűjtést kezdeményezett az úzvölgyi temetőfoglalás ügyében – közölte a megyei önkormányzat sajtószolgálata május 4-én. A cél az, hogy minél többen kifejezhessék törvényes úton a nemtetszésüket a dormánfalvi önkormányzat egyoldalú lépésével kapcsolatban – olvasható a tájékoztatásban. A petíció ITT írható alá.

Megszólalt a magyar külügy is

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter román kollégája, Teodor Meleşcanu közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében. A két külügyminiszter Pozsonyban, a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozóján tárgyalt az úzvölgyi magyar katonai temetőben zajló építkezések és román emlékműállítás kapcsán.

Szijjártó arra kérte román kollégáját, hogy járjon közben a helyi önkormányzatnál a munkálatok leállítása érdekében, tekintettel arra, hogy a területen még mindig lehetnek feltáratlan magyar katonasírok, melyek fölé más emlékművet építeni kegyeletsértő és ellentétes a kétoldalú megállapodásokkal. A magyar diplomácia vezetője emellett sürgette a honvédelmi tárcák közötti szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését az ügy megnyugtató rendezése érdekében. (MTI, május 6.)

Az átalakítások törvényességét bizonygatja Dormánfalva

Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálja bizonyítani május 6-i közleményében a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala annak indoklásaként, hogy az első világháborús osztrák–magyar temetőben Csíkszentmárton önkormányzata megkérdezése nélkül román katonák parcelláját hozta létre, és magyar katonák sírjai fölé helyezett betonkereszteket – számolt be a Maszol.

A Constantin Toma polgármester által jegyzett, az MTI-hez eljuttatott közleményben a város polgármesteri hivatala kijelentette: „az úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőbe 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A temető nemzetközi jellege 1994-ig őrződött meg, amikor a csíkszentmártoni helyi hatóságok kezdeményezésére megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása. A dormánfalvi önkormányzat úgy véli, hogy a csíkszentmártoniak által szervezett, 2013-ig tartó felújítási munkálatok során nem vették figyelembe a temető 1926-ban készült rajzát.

Cáfolatok pontról pontra

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Maszolon pontról pontra cáfolta a dormánfalvi polgármester állításait. Csak néhány sarkalatos bizonyíték: a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját. „A dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek 10 kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől. Az első elhunyt katonák a magyar honvédek voltak” – idézett az iratokból Hargita Megye Tanácsának sajtóközleménye.

Hargita Megye Tanácsa szerint 1926-ban már temető volt az Úz völgyében, hiszen ott első világháborús hősök vannak eltemetve. Ugyanakkor (a drománfalviak – a szerk.) azt állítják, hogy üres területre helyezték el a kereszteket, ezzel szemben a bécsi levéltár 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá a betonkereszteket.

Hivatalosan is törvénysértés történt

Május 9-én előbb az építkezési felügyelőség, majd a kulturális minisztérium is közölte, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelenül állíttatta az emlékműveket.

Elhalasztották a román emlékmű felavatását

Május 11-én Constantin Toma, Dormánfalva polgármestere elhalasztotta az úzvölgyi katonai temető román parcellájának a május 17-re tervezett felavatását. A polgármester a Mediafax hírügynökség tudósítóját tájékoztatta a halasztásról. Megjegyezte: az emlékműavatás új időpontját később fogják kijelölni és nyilvánosságra hozni. A polgármester az európai parlamenti választások kampányára hivatkozott.

„Ne bántsd a magyart!”

Május 13-án, vasárnap több ezren vettek részt a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye törvénytelenül átalakított magyar katonai temetőjében tartott ökumenikus istentiszteleten, és kiáltották egymás kezét megfogva: ne bántsd a magyart! – helyszíni riport a Maszolon olvasható.

Őrt álltak a magyarok a temetőben

Az Úz-völgye Kezdeményező Bizottság felhívásra válaszolva csütörtök estétől péntek délelőttig politikusok, háromszéki történészek, fiatalok, valamint hagyományőrző egyesületek képviselői őrséget álltak az első világháborús magyar sírkertnél, hogy szükség esetén megakadályozzák a magyar haditemetőben jogtalanul felállított román emlékmű és betonkeresztek felavatását – írta a Maszol.

Szemetes zsákokat húztak a beton keresztekre

Május 16-án, csütörtökön az Úzvölgyi Civil Akciócsoport nevű szervezet „névtelen aktivistái” műanyag szemetes zsákokkal takarta le az úzvölgyi magyar katonatemetőben illegálisan elhelyezett betonkereszteket és a fő emlékművet a „helyzet rendeződéséig”.

Az ügyben ekkor megszólalt Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy „mértékletességre, megértésre van szükség a rendezésükhöz, és arra, hogy mindenki leüljön egy asztalhoz, és tisztázzuk, hogy hol van a határ".

Az Úz-völgye Kezdeményező Bizottság leszedte a keresztekről a zsákokat, és elítélte a „névtelen aktivisták” tettt, amelytől elhatárolódott az RMDSZ is.

Ekkor már késő volt, mert a Bákó Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálatot indított az ügyben, és a „zsákos akcióra” felfigyelt a román sajtó is. A magyarellenes hangulatkeltést fokozta George Simion független európai parlamenti képviselőjelölt, akik azt állította (persze, bizonyítékok nélkül), hogy az úzvölgyi katonatemetőben „megverték a magyarok”, maroknyi szimpatizánsai pedig Bukarestben tüntettek a „szélsőséges magyarok” ellen.

Nyilvánvaló a provokáció?

A saját Facebook-oldalukon közzétett felvételeket használva megmutatta a román sajtó az önmagukat Úzvölgyi Civil Akciócsoportnak nevező szervezetnek azon a tagjait, akik csütörtök délután műanyag zsákokkal takarták le az úzvölgyi magyar katonatemetőben illegálisan elhelyezett betonkereszteket – írta a Maszol.

Mivel a román sajtó addig nem foglalkozott az üggyel, amíg a – törvénytelenül felállított – román keresztekhez nem nyúltak, sejthető, hogy provokációról van szó, valakik a magyarok nevében cselekedtek, hogy ellenük hangolják a román közvéleményt.

Lincseléstől tartanak

Péntek estétől állandó a rendőri jelenlét az Úz-völgyében a katonatemető előtt, mert az ott őrt álló civilek biztonságát a Facebokon szervezkedő román szélsőséges csoportok veszélyeztetik – írja május 18-án a Maszol. 

A hatóságok készenlétbe helyezésének előzménye, hogy George Simion független EP-képviselőjelölt pénteken többedmagával az Úz-völgyében járt, ahol állítása szerint „szélsőséges magyarok” bántalmazták. A hír bekerült a román ultrák Facebook-csoportjába, amelynek tagjai arra biztatják egymást, hogy induljanak meg a katonatemetőhöz, és álljanak bosszút a román aktivistát és társait ért sérelmekért.

Házkutatásokat végez a rendőrség

Házkutatásokat végez a rendőrség Hargita és Bákó megyében az úzvölgyi katonatemető román parcellájának állítólagos meggyalázása és egy független román európai parlamenti képviselő megverése ügyében.

Cătălina Crețu, a Bákó megyei rendőrség szóvivője az MTI-nek elmondta: két feljelentés alapján indítottak vizsgálatot, melynek keretében Bákó és Hargita megye területén öt házkutatást tartanak olyanoknál, akik ellen Úzvölgye település térségében elkövetett ütlegelés és más erőszakos cselekmények, illetve rongálás és lopás miatt nyomoznak.

A rendőrök négy személyt bekísértek a Hargita megyei rendőrségre, köztük van László Antal, Csíkszentmárton alpolgármestere. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Hargita megyei politikusai a rendőrség előtt tiltakoznak a hatósági intézkedések ellen.

Cikkünket frissítjük.