Kié a városháza?

2018. június 26.
Florentina Horgea prefektus a bíróságon kezdeményezte a megyeszékhely emblematikus épülete, a városháza tulajdonjogának tisztázását, konkrétan azt, hogy az igazságszolgáltatás mondja ki: az ingatlan a román állam tulajdona, ekként az Arad Megyei Prefektúrát illeti meg.
<em>Hír szerkesztése</em> Kié a városháza?

Új formát öltött a szociáldemokrata kormány helyi képviselője és a nemzeti liberális párti városvezetés közti politikai csatározás Aradon. Florentina Horgea prefektus a bíróságon kezdeményezte a megyeszékhely emblematikus épülete, a városháza tulajdonjogának tisztázását, konkrétan azt, hogy az igazságszolgáltatás mondja ki: az ingatlan a román állam tulajdona, ekként az Arad Megyei Prefektúrát illeti meg. Ha ezt véghez viszi a kormánybiztos, jelképes csapást mérne az ellenzéki pártra (amely viszont mind az aradi, mind a megyei képviselő-testületben többséget alkot, és a vezetőséget is adja), hiszen olyan lenne, mintha „bevenné” a liberálisok vezéralakjának, Gheorghe Falcă polgármesternek a várát.

A prefektúra hétfőn sajtóközleményben hozta a közvélemény tudomására, hogy június 15-én keresetet nyújtott be a bíróságon a városháza tulajdonjogának a tisztázására. Arra alapozzák a folyamodványt, hogy a városközpontot uraló épületet Közigazgatási Palotának is nevezik (a polgármesteri hivatal mellett a prefektúrának is helyt ad, és közel tíz éve még a megyei tanács is ott működött), márpedig a megyeszékhelyen lévő közigazgatási paloták jogállását szabályozó 706/1994-es számú Kormányhatározat szerint ezek az intézmények (maguk az építmények) nemzeti jelentőségű közvagyonnak számítanak, és a tulajdonjog a prefektúrákat illeti meg, sőt – a kormánybiztosi hivatal szerint – azok székhelyének szánták az ingatlanokat. Az 1990-es 30. számú törvényerejű határozat is a román államot mondja ki tulajdonosnak. Eközben a 2002-ben született 706-os számú Kormányhatározat, amely Arad megye és Arad megyei jogú város közvagyonáról rendelkezik, már a város tulajdonába sorolja az épületet, ám – így a prefektúra – a lajstromban „Közigazgatási Palotának” nevezik az épületet, ekként nem lehet a város tulajdona. Mindezeket az érveket már a keddi sajtótájékoztatón sorakoztatta fel Florentina Horgea, sőt a prefektus egy 2010-es átiratot is bemutatott, amelyet a Közigazgatási és Belügyminisztréium címzett Călin Bibarț akkori prefektusnak (jelenlegi aradi alpolgármesternek), és amely szerint a város közvagyonában visszaélésszerűen tüntették fel tulajdonként a városháza (a „Közigazgatási Palota”) épületét. „Mivel közigazgatási útpon eddig nem sikerült tisztázni a tulajdonviszonyt, ráadásul két kormányhatározat is érvényben van, amelyek különbözőképp rendelkeznek az épület tulajdonjogáról, nem maradt msá választás, mint bírósági őtra terelni az ügyet” – fogalmazott a prefektus.

„El akarják államosítani a városházát!”

Gheorghe Falcă polgármester azonnali rendkívüli tanácsülést hívott össze keddre, amelyen egyrészt tájékoztatta a városatyákat a prefektúra keresetéről, másrészt a képviselők felhatalmazását kérte, hogy az önkormányzat nevében jogi válaszlépéseket tegyen. Az elöljáró szerint „el akarják államosítani a a várso jelképes épületét”, és „nyilvánvaló agresszióként” értékelte a megyei kormánybiztos lépését. „Ez az Aradi Polgármesteri Hivatal! Punktum! Nincs mit magyarázni, feketén-fehéren szerepel a kormányhatározatban és a telekkönyvi kivonatban” – fakadt ki a polgármester. Hozzá kell tenni, a prefektúra is bemutatott a sajtónak olyan telekkönyvi kivonatokat, amelybe a prefektúrát jelölik meg a Közigazgatási Palota tulajdonosaként.

A 23-ból 18 tanácsos vol jelen, és 13 vokssal felhatalmazták a végrehajtást, hogy „megtegye a szükséges lépéseket a városháza védelmében”; a többséget alkotó liberális párti és RMDSZ-es tanácsosok mellett az ALDE és a Szociáldemokrata Párt egy-egy képviselője is iegennel szavazott. „Mit akarunk? Ez az épület az aradiaké maradjon, vagy a kormáyn kezére jusson? – tette fel a kérdést a polgármester. – Nem emlékszem, hogy amikor felújítottuk az épületet, a prefektúra eleget tett volna a tulajdonosi kötelességének. He elveszik tőlünk, a polgármesteri hivatalnak bért kell majd fizetni, vagy akár ki is költöztethetnek minket a városházáról.”

Az alpolgármesterek közül Bognár Levente emlékeztetett arra, hogy 1996 és 2000 között Arad megye alprefektusaként dolgozott, és részt vett a köztulajdonról rendelkező 213/1998-as számú törvény kidolgozásában, amely határozoattan leszögezi, hogy mi tartozik állami, és mi megyei vagy helyi önkormányzati tulajdonba. Abban egyértelműen Arad városa szerepel a városházaként nevesített épület tulajdonosaként. „Akkoriban szó volt arról, hogy a prefektúra átköltözik a régi vármegyeháza épületébe. Egy 1938-as térképen is külön van feltüntetve a polgármesteri hivatal és a prefektúra. Két külön épület, két külön intézményt szolgál, nem is tudom, miért kell errről vitáznunk. Szerintem tisztelnünk kell a hagyományt és a helybeliek akaratát” – érvelt az RMDSZ-es alpolgármester.

A magyarok építették, a román vitatkoznak rajta

A jelenlegi a negyedik városházáaj Aradnak – mondta Ujj János helytörténész, nyugalmazott történelemtanár. 1699-től 1770-ig a Rácvárosnak és a Németvárosnak egy közös városházája volt, 1770-től viszont a mai Avram Iancu (volt Szabadság) téren épült egyemeletes barokk stílusú épületben működött a helyhatóság. Ez volt a „régi városháza”, amelyet 1874-ben lebontottak, és megrendelték Lechner Ödöntől neves építésztől az újnak a terveit. 1875-ben már átadták, de teljes egészében csak 1877 januárjában készült el.

Arad akkor két nagy építkezésbe kezdett, ugyanis a színház építésnek is nekiálltak, ezért a város felvett 700 ezer forint kölcsönt. Ujj János szerint a színházat hamarabb befejezték, de nem 300 ezer, hanem 450 ezer forintba került, és ezért a Lechner-terven próbáltak spórolni, a háromszintesre tervezett városházát kétszintesre „faragták le”. A kivitelezéssel Pekár Ferencet bízták meg, aki először is a magasföldszintet szüntette meg (jelenleg a járdaszintről lehet belépni az épületbe), egy a második emeletet lespórolta, és a Maros-part felé eső hátsó részen nem zárta be az épületet, ott jó néhány iroda nem épült meg. A neoreneszánsz stílusú aradi városháza tornya németalföldi stílusban épült.

Szimpátiatüntetés a városházáért

Gyorsan mozgósította embereit a polgármester és a Nemzeti Liberális Párt helyi szervezete, ugyanis kedden este már tüntetést is tartottak a városháza megvédése érdekében, illetve a prefektus ellen. A városközponton átvonulók irigylésre méltó gyorsasággal beszereztek és megkaptak ehhez minden engedélyt...

További hírek

<em>Hír szerkesztése</em> Csomortányi István az EMNP új elnöke
A Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetét vezető Csomortányi Istvánt választotta az EMNP elnökévé a párt országos küldöttgyűlése szombaton Nagyváradon. A leadott 170 szavazatból Csomortányi 84, Soós Sándor eddigi alelnök 83 szavazatot kapott. FRISSÍTÉS: Toró T. Tibor az ügyvezető elnök.
<em>Hír szerkesztése</em> Negyed órát kellett volna még kibírnia az UTÁ-nak
A következő fordulóban a Sportul ellen sem lesz könnyű.
<em>Hír szerkesztése</em> Slágerekkel indul a kamaraszínházi évad
Csonka András, Merényi Nicolette és Kiszely Zoltán zenés estje a Bábszínház színpadán.
<em>Hír szerkesztése</em> Városi múzeummá alakítanák a régi Vármegyeházát
A pincebörtönt is látogathatóvá tennék.
<em>Hír szerkesztése</em> Bővítené turnéhelyszíneit a vándorszínház
Április 30-ig várják a fogadó települések jelentkezését.
<em>Hír szerkesztése</em> Az első lépés a szentpáli gázbevezetéshez
Egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány készül el.
<em>Hír szerkesztése</em> Megizzadtak matekból a próba-kisérettségizők
Pénteken tették közzé a próba-kisérettségi eredményeit.
<em>Hír szerkesztése</em> Elhunyt Túry László pápai prelátus, nagyprépost
Összesen 21 évet szolgált Arad megyében.
<em>Hír szerkesztése</em> Kölcsey-termet avattak a könyvtárban [AUDIÓ]
Leleplezték a Himnusz írójának a szobrát is, amely a terem egyik éke.
Hír beküldése
Különösen a rákos megbetegedések kezelésében, illetve az utolsó stádiumban lévő betegek fájdalmának enyhítésében nyújthat segítséget. Több nyugat-európai országban megengedett az orvosi marihuána használata, de korai lenne megjósolni, hogy ez nálunk mikor lenne gyakorlatba ültethető.