Felszentelték az új temesvári főpásztort

2018. augusztus 6.
<em>Hír szerkesztése</em> Felszentelték az új temesvári főpásztort
Fotó: temesvarihirek.ro

A temesvári Szent György-székesegyházban hétfőn a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye püspökévé szentelték fel Pál József Csabát, aki korábban a resicabányai Havas Boldogasszony templom plébánosa és hegyvidéki főesperes volt.

A három nyelven – németül, magyarul és románul – tartott szertartás keretében mintegy negyven romániai, magyarországi, szerbiai, horvátországi, németországi római katolikus, illetve görög katolikus püspök tette Pál József Csaba fejére a kezét.


Érkeznek a méltóságok


Hívek a dóm előtt. Fotók: Temesvári Rádió

A püspök felkenésének, a főpásztori jelképek átadásának ceremóniáját Roos Márton leköszönő püspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek, metropolita és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette.

A ceremónián Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós vasllásügyi államtitkár is részt vett.

Pál József Csaba a püspöki beköszönő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Isten ajándékaként kell tekinteni a másik emberre, a másik népre, és az „egység a sokszínűségben” elv követését tartotta kívánatosnak. Úgy vélte: a Temesvári egyházmegyében a magyarok, a románok, a németek, a horvátok, a bolgárok és a szlovákok „csak együtt tudják beteljesíteni az Úr rendelését”.

A szertartás keretében felolvasták Ferenc pápa üdvözletét és apostoli áldását. „Nagy felelősséggel és teherrel járó tisztséget kapsz. Ezért buzgón kérd az isteni támogatást, hogy a Megváltó erényeivel megerősödve Szent Gellért püspök és Nepomuki Szent János védőszentek közbenjárásával, és a máriaradnai Szűzanya oltalma alatt igyekezz hatékonyan terjeszteni az üdvösségszerző tanítást, amelyből a hívek a legnagyobb lelki gazdagságot meríthessék” – fogalmazott üzenetében Ferenc pápa.

A leköszönő Martin Roos püspök arra emlékeztetett, hogy az egykori Csanádi egyházmegyéből alakult temesvári, szegedi és nagybecskereki egyházmegyék ma is testvéri kapcsolatokat ápolnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen közös a történelmük. A ceremónia végén a magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő üzenetét tolmácsoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a kereszténység mindig is nemzetben gondolkodott, és azt vallotta, hogy minden nemzet, nemzetrész és nemzetiség istennek egy gondolata, egyszeri és megismételhetetlen érték. A miniszterelnök-helyettes felidézte: Jézus azt kérte híveitől, hogy „minden népeket” tegyenek tanítványaikká, és nem az egyes emberekre utalt. Hozzátette: a kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem a megnemesítésével lehetővé tette a nemzeti lét fennmaradását és kibontakozását, és mindig elutasított két szélsőséget: a nemzetietlenséget és a sovinizmust. „Az egyháznak küldetése és feladata az is, hogy a sokszínűség és a gazdagság jegyében minden nemzetet tanítson, minden nemzethez eljuttassa Krisztus üzenetét, hogy minden nemzet, nemzetrész és kisebbség a saját anyanyelvén, a saját kultúrájában dicsőíthesse az Istent” – fogalmazott nagy tapsot aratva a miniszterelnök-helyettes.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára is arra hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében, hogy a hit és a vallás egyesíthet, és a találkozás helyévé válhat egy olyan világban, amelyet a széthúzás szelleme veszélyeztet. Az államtitkár úgy vélte: a vallási és etnikai sokszínűség fontos része a romániai identitásnak, és erre Temesvár és a Bánság jó példát nyújt.

A 64 éves, székelyföldi származású Pál József Csabát május 16-án nevezte ki Ferenc pápa a temesvári egyházmegye püspökévé. Az új püspök jelmondata: „Tartsd meg őket a te nevedben!”, ezt Jézus főpapi imájából választotta. Címerében pedig a székely eredetre utaló nap és hold, a szentháromság jelképe, valamint a bánsági egyházmegye hétnyelvűségére utaló jelkép szerepel.

A Temesvári egyházmegyét 1990 óta német ajkú püspökök, Sebastian Krauter, majd Martin Roos vezették. Martin Roos 19 évi püspöki szolgálat után előrehaladott életkorára hivatkozva kérte felmentését. A soknemzetiségű egyházmegye etnikai összetétele a bánsági svábok tömeges elvándorlása után radikálisan átalakult. A mára csaknem 109 ezer hívet számláló egyházmegyében a hívek 44,1 százaléka magyar, 27,1 százaléka román, 10,9 százaléka német, 4,8 százaléka horvát, 4,4 százaléka bolgár, 2,2 százaléka szlovák, 2,6 százaléka roma és 1,8 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát.

MTI

További hírek

<em>Hír szerkesztése</em> Egyelőre csak csúszásgátlóval szórják a utakat Aradon
A megyében 48 órára lezártak egy útszakaszt.
Hír beküldése
Faragó Péter tartott politikai beszámolót, majd nevesítették a kongresszusi jelölteket.
<em>Hír szerkesztése</em> Engedményeket is adtak az 500%-os adó mellé
Több mint 200 épületre vetik ki januártól a többletadót.
<em>Hír szerkesztése</em> Diákok fotóin az elmúlt száz év változásai
Az aradi múlt és jelen közti átmenet a képeken.
<em>Hír szerkesztése</em> 25 éves a Pécskai Kolping Család
Bánsági és vajdasági „családtagokkal" ünnepeltek.
<em>Hír szerkesztése</em> Erdély és Kelet-Magyarország román megszállása
Vincze Gábor szegedi történész előadása Kisjenőn.
350 ezer lejt kapnak összesen.
<em>Hír szerkesztése</em> 100 év – objektíven keresztül
Az I. világháború vége óta eltelt száz év korszakainak bemutatása - ahogy a diákok látják és láttatják.
<em>Hír szerkesztése</em> Régi hiányosságot pótolna a négy város szövetsége [AUDIÓ]
Nem véletlen, hogy Arad, Temesvár, Nagyvárad és Kolozsvár fogott össze.
<em>Hír szerkesztése</em> Arzenált foglaltak le egy galsai férfinál
Házkutatást végeztek kedden egy 33 éves galsai férfi házaiban, és elképesztő mennyiségű éles és fehérfegyvert találtak. Két revolver (az egyik éles töltényű, a másik gázpisztoly), hozzájuk tartozó 26 csomag töltény, hét jelzőrakéta, 69 különböző méretű és korú kard, szablya, valamint szuronyok és tőrök kerültek el.