Aláírta az aradi vár átadási jegyzőkönyvét a védelmi miniszter, így elhárult az elvi akadálya annak, hogy a 18. századi műemléképület a város tulajdonába és kezelésébe kerüljön – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Gheorghe Falcă polgármester. Hozzátette, így is eltarthat három-négy évig, amíg a zászlóalj kivonul a várból, de a bukaresti döntéssel mégis belátható időn belül civil használatba kerülhet a Vauban-típusú létesítmény.
A katonaság kiköltöztetésének több feltételt is szabott a védelmi tárca: a helyhatóságnak rendbe kell hoznia a gáji laktanyát, emellett telket és közművesítést kell biztosítania szolgálati tiszti lakások építéséhez. Ez hét-nyolcmillió euróval terheli meg a helyi költségvetést, de az elöljáró szerint a régi kaszárnya felújítására a pénzt már elkülönítették, csak azt várták, hogy mikor bólint rá a honvédelem a „cserére”, és az Országos Lakásügynökségnek (ANL) is mindent a rendelkezésére bocsátottak, hogy megkezdhesse az építkezést.
A város vezetősége a vár idegenforgalmi vonzerejét szeretné kiaknázni. Első lépésben fel kell mérni, hogy mennyibe kerül a restaurálása, de ez már most megkezdődhet nemzetközi szakértők bevonásával (legalábbis így tervezi a polgármester). A rendbetételre európai uniós támogatásért folyamodna a polgármester, de van, amit így sem lehetne megmenteni – például a ferences vártemplomot – az 1919 óta a román (néhány esztendeig pedig szovjet) katonaság által lelakott várban. Arad 2021-ben szeretne Európa Kulturális Fővárosa lenni, és a pályázatban „húzó” szerepet szántak a Mária Terézia idején épült vár civil hasznosításának.
