A Szovjetunióba deportáltakra emlékeztek Simonyifalván [AUDIÓ]

A Körös-közben fekvő faluból 59 embert deportáltak a Szovjetunióba, közülük 13-an ott vesztették életüket.

1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély és a Bánság különböző részeiből. A kényszermunkára, ahogy ironikusan nevezték, „egy kis munkára”, „málenykij robotra” vitt civileket a kollektív bűnössége elve alapján vagonírozták be, és az Uráltól Szibériáig különböző munkatáborokban dolgoztatták őket. Az Arad megyei Simonyifalván vasárnap ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékeztek meg a meghurcoltakról és az áldozatokról.

A Körös-közben fekvő faluból 59 embert deportáltak a Szovjetunióba, közülük 13-an ott vesztették életüket. Értük mutatták be a római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteletet vasárnap délelőtt. Hegedűs János plébános mellett Deák Bálint helybéli és Walter Sinn szemlaki német evangélikus lelkipásztor szolgált. Utóbbi emlékeztetett arra, hogy a romániai németek megpróbáltatásai nem értek véget azután sem, hogy hazaengedték őket a szovjet munkatáborokból, hiszen kulákoknak, mágnásoknak, nyugati kapcsolatokkal rendelkezőknek titulálták őket, és a román kommunista diktatúra szintén ötéves kényszermunkára kötelezte őket a Bărăganban.

A Simonyiak Háza udvarán 2008-ban állították az 59 nevet tartalmazó svéd gránit emlékművet az elhurcoltak, a 13 kopjafát pedig az elhunytak emlékére. A kompozíció Szívós László helybéli kőfaragó és Brittich Erzsébet képzőművész-költő alkotása. Itt helyezték el a tisztelet virágait és gyújtották meg a kegyelet mécseseit vasárnap. A rendezvényen részt vett az Arad megyei a Deportáltak Szövetségének elnöke, Contraş Magda is. Simonyifalván nincs már túlélője a 71 évvel ezelőtt történteknek, de a hozzátartozók szerint embertelen bánásmódról számoltak be azok, akik hazatértek. A megemlékezésen részt vevő újaradi Weil Alois volt munkaszolgálatos azonban azt állítja, hogy a szovjetek nem bántak rosszabbul velük, mint az orosz lakossággal – igaz, ő tolmácsolt a szénbányában dolgozók és az oroszok között, így szerencsésebb helyzetben volt.

Haász Tibor polgármester szerint a simonyifalvi emlékmű és a megemlékezés figyelmeztető jel az utókornak, hogy ne történhessenek hasonló emberiségellenes bűncselekmények, mint amilyenek a 20. században történtek, befejezésül pedig Walter Sinn elmondta, hogy a német fórum szeretne a megyeszékhelyen egy emlékművet állíttatni valamennyi Arad megyei német deportált tiszteletére.

Pataky Lehel Zsolt a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora számára készített riportot a rendezvényről. Hallgassa meg!

A rovatból ajánljuk:

Esélyt kell adni, hogy a magyar ember magyar jelöltre szavazhasson [AUDIO]
Péró Tamás megyei ügyvezető elnök az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje az idei helyhatósági választásokon. Az esélyek nem mellett szólnak, de szerinte önérzet kérdése, hogy az RMDSZ tud-e jelöltet állítani minden megpályázható tisztségre.
Csoma Botond: nincs mese, ott kell lenni az Európai Parlamentben, hogy a magyarokat meg tudjuk védeni közöségünk ellenségeitől! (x)
Történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie a magyarságnak az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint.
Veres Attila Csaba: „A várakozás elvesztegetett idő, a célért tenni kell” [AUDIO]
Az üzleti szférából érkezett az RMDSZ aradi polgármesterjelöltje.
Bognár Levente: a legutóbbi alakuló ülésen korelnök voltam, ez jelent valamit [AUDIO]
Nem vállal újabb képviselői mandátumot a korábbi aradi alpolgármester.
A szokásosnál korábban támadnak a kullancsok az enyhe időjárás miatt
Agyvelőgyulladást, Lyme-kórt és krími-kongói vérzéses lázat okozhat a rovar.
Mi újság az Univerzumban? – Bolygók más csillagok körül
Kiss László Széchenyi-díjas csillagász előadása az MCC képzési központjában.