Aradi víz Békésnek

Nicolae Ioţcu, Farkas Zoltán

Új magyar–román kormányközi egyezmény hiányában esélye sincs Békés megyének, hogy a jelenlegi tervek szerint valósíthassa meg vízminőség-javító programját.
„Ha eddig elvoltunk az ivóvizünkkel, ezentúl is megleszünk. Amit pedig itt osztanak a katonák, talán még rosszabb is a csapvizünknél” – summázta véleményét a kényszer szülte új módiról a HVG tudósítójának a Csorvás központjában beszélgető asszonyok egyike a minap. A Békéscsabától 22, Orosházától 16 kilométerre fekvő város központi parkjához év eleje óta minden délben megérkezik az a katonai ivóvízszállító autó, amelyből fejenként két liter vizet osztanak ki a helybelieknek. A közelben találomra megkérdezettek elmondása szerint eddig még egyikük sem élt a lehetőséggel, és úgy vélték, a távolabb, az állomás környékén lakók „nem is lesznek bolondok kilométereket gyalogolni két liter vízért”. Amit a kiosztott szórólapok tájékoztatása szerint a csecsemők és a gyerekek kizárólag forralás után ihatnak, s legfeljebb két napig lehet tárolni a minőségromlás további kockázata nélkül.
Az utcán tapasztaltakat erősítette meg a HVG-nek Szilágyi Menyhért polgármester is, aki szerint „azért kicsit megmozdultak a helybeliek”. Az egyelőre saját – de idővel a regionális szolgáltatóba olvadó – vízművel rendelkező Csorváson a közeljövőben víztisztító konténert szerel fel a hadsereg. A végleges megoldást azonban majd csak az Arad megyéből érkező ivóvíz jelenti. Ezzel fogják ugyanis felhígítani a békési vizet, hogy az arzéntartalma megfeleljen az uniós előírásoknak. A hadsereg 54. Veszprémi Radarezrede Csorváson kívül még 14 településre szállít napi rendszerességgel ivóvizet Békés megyében, mert az arzéntartalma meghaladja az unió által előírt 10 mikrogramm/litert. Csorváson például ez az érték 30 mikrogramm. A honvédségi közreműködéssel zajló ivóvízprogram az egész országra kiterjed: 250 katona és 240 eszköz (főként „lajtos kocsi”) vesz részt a 11 megye 123 településére kiterjedő akcióban. A 340 ezer lakos ellátását szolgáló program idén 150 millió forint állami támogatásból valósul meg.
Amennyiben Romániában elhárulnak a politikai akadályok, a magyar honvédség elsőként, talán már 2014-ben, Békés megyében szabadulhat meg a vízhordás nyűgétől. A Békés Megyei Vízművek Zrt. és az Aradi Vízművek Rt. 2011 áprilisában szerződést kötött ugyanis az Aqua Trans Mureş Rt. vegyesvállalat létrehozására, s akkor az összeborulást aradi vízzel koccintva is megpecsételő két megyei önkormányzati elnök, Farkas Zoltán és Nicolae Ioţcu azt is megígérte, hogy 2012 végére elkészül a vezeték a kevermesi vízműig. Az Európában egyedülálló ivóvízexport lényege, hogy az aradi vízzel hígított békési víz arzéntartalma már megfelelne az előírásoknak. Az Aqua Trans Mureş 20 kutat vett koncesszióba, ezekből naponta 36 ezer köbméter ivóvizet szivattyúznának át a Kevermesen megépítendő új fogadóállomásra.
„Bár az előzetes tervekhez képest némi csúszásban vagyunk, semmi olyan tényező nem áll fenn, ami komolyabban akadályozná a projekt megvalósulását. A tervek elkészültek, még a zöldhatóság és az építészeti hatóság engedélyére várunk, a román hatósággal példásan együttműködünk” – mondta a HVG-nek Bajó Arnold, az Aradon bejegyzett Aqua Trans Mureş vezérigazgatója, aki szerint, ha váratlan műszaki akadály nem merül fel, a vízvezeték 2013 végére eléri a magyar határt. A gond azonban pont a magyar–román határnál van. Újságírói kérdésre válaszolva Nicolae Ioţcu, az Arad megyei önkormányzat (CJA) elnöke még tavaly augusztusban bevallotta, hogy a román külügyminisztériumban elakadt az engedélyeztetési folyamat. Márpedig ahhoz, hogy a víz átcsorogjon a határon, a tárca egyetértése szükséges.
Az Arad megyei önkormányzat egyébként úgy került képbe, hogy ő a helyi vízmű többségi tulajdonosa, ezért igyekszik lobbizni az ügy érdekében. Ráadásul minden, Magyarországra eladott köbméter víz után 0,1 euró az ő kasszájába folyik be. Ám mivel Ioţcu és a CJA addigi többségi koalíciója a tavaly áprilisi kormányváltás után ellenzékbe került, félő, hogy a parlamenti választásokat decemberben kétharmaddal megnyerő szociáldemokrata–liberális–konzervatív (USL) koalíció megakadályozza az elképzelést. Baljós előjelnek tűnik az Arad–Szeged-gázvezeték ügye, amelynek a megnyitásához szükséges utolsó határszakaszi csatlakozási pont kialakítása a külügy engedélyének késlekedése miatt csúszott hónapokat. Az aradi önkormányzatnál ezért kizárólag magyar–román kormányközi egyezményben látják az ivóvízprogram megvalósításának garanciáját.
A magyar–román határon átnyúló, 2007–2013 közötti időszakot átfogó együttműködési terv idén lejár, s ha a két kormány nem hosszabbítja meg, akkor esély sincs a közös programok sikerére. Ráadásul az új terv előkészítésében az Orbán-kormány nem kerülheti meg az RMDSZ-t, amellyel pedig finoman szólva sem baráti a viszonya (HVG, 2012. december 15.). De Bukarest is késleltetheti a vízexportot, hisz a koalíció liberális pártja nyíltan magyarellenes, s a „nem árusítjuk ki az országot” szlogen leple alatt a külügyminisztérium hónapokig megtagadhatja az engedély kiadását.

Irházi János

(HVG, 2013/3.szám,)