A megyeszékhelytől mintegy 25 kilométerre fekvő, egykor sváb többségű városban az 1960-as években bukkantak egy földvár maradványaira, aminek a szakszerű feltárását 2008-ban kezdték meg – emlékeztetett a múzeum szeptemberi közleményében. A település belterületétől néhány kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú réz- és vaskori földvár (románul: Cetatea Veche) területén a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.
Mostanra mintegy 130 hektárnyi területet tártak fel, az archeológusok szerint Kr. e. 1500 körül virágzó település lehetett ott, amely ugyancsak i. e. 1300 körül elszenvedte az első megsemmisítő támadást. Az erődítményt és a lakóházakat viszonylag hamar újjáépítették, és mintegy további 100 esztendeig prosperált a helység, amely gazdagsága révén vonzotta az ellenséges betöréseket – idézi a szakemberek megállapításait a múzeum közleménye.
Időszámításunk előtt 1250-1200 tájékán pusztult el végleg a földvár a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. A ritka bőséget jelzik a helyszínen talált arany és bronz műtárgyak, egyiptomi és mezopotámiai üveggyöngyök, a mai Csehország területéről származó grafitmaradványok.
Folytatják az újszentannai Avar-domb feltárását. pic.twitter.com/YIL86XxwSe
— Aradi Hírek (@AradiHirek) September 22, 2022
A régészeti ásatások még ebben az évben folytatódnak egy körülbelül 1700 négyzetméteres, fából és agyagból készült épület maradványainak feltárásával – a mükénéi és a trójai civilizáción kívül ez a legnagyobb ismert a bronzkori építmény-maradvány – állította Victor Sava régészeti szakértő. „Különleges célokat szolgálhatott, bizonyíték erre a ciklopszi mérete, a benne egykoron találtatott több helyiség, valamint az, hogy a padlóját különböző mértani alakzatokkal díszítették, fehér, fekete és vörös színekben” – tette hozzá az aradi múzeum munkatársa.
Emellett a földvár temetőjét is feltárják: az egykori erődítmény délkeleti részén eddig három temetkezési halmot találtak, amelyek közül az egyik kiemelkedik a 10 ezer négyzetméteres alapterületével. Ezek belsejében fából és agyagból készült, 44 méter hosszú és 18 méter széles „kripták” találhatók. A régészek szerint korabeli halottasházakról lehet szó.
A nemzetközi kutatócsapatnak tagja még Dragoș Diaconescu, a temesvári Bánság Múzeuma munkatársa, Rüdiger Krause a frankfurti Goethe-egyetemről, Hegyi Sándor (Kiotói Egyetem), az aradi múzeum további munkatársai és egyetemi hallgatók.
