Tóth Árpád-emléktábla a szülőház falán | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradi születésű Tóth Árpádot. Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, ahol végül is rabul ejtette az irodalom.
Kortársai közül is sokan úgy hitték, hogy a hajdúsági város szülötte volt. Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy itt látta meg a napvilágot.
Április 14. Tóth Árpád születésének 140. évfordulója. Erre az alkalomra írt könyvet Ujj János aradi helytörténész Tóth Árpád családjának történetéről. A Kölcsey Egyesület gondozásában megjelenő könyv egyelőre nem kerülhetett nyomdába, ugyanis pályázati pénzből adnák ki, de amíg a város költségvetését nem fogadják el, a városi kulturális központ sem írhatta ki a pályázatokat.
A megjelenés előtt álló könyvről, Tóth Árpád családfájáról, a költő munkásságáról és aradi emlékezetéről beszélgetett Ujj János helytörténésszel Pataky Lehel Zsolt. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút:
Tekintse meg a képgalériát a Tóth Árpád-emlékekről:
