A tervezet az RMDSZ önkormányzati tanácsa szerint nem más mint a kommunista „szisztematizálás” -- Nicolae Ceaușescu falurombolási tervének – folytatása. Nem a településhatárok újrarajzolására van szüksége Romániának, hanem korszerű, az állampolgárokat tisztelő és kiszolgáló közigazgatásra -- hangoztatja az állásfoglalás. A dokumentum szerint ezzel szemben a törvénytervezet egyedüli célja, hogy a decentralizálás helyett megerősítse a központi irányítás befolyását a helyi hatóságok felett.
A magyar érdekvédelmi szövetség önkormányzati vezetőinek testülete szerint nem új települési kategóriákat kell felállítani Romániában, hanem megfelelő eszközöket kell biztosítani a települések fejlődéséhez, egyszerűsíteni és digitalizálni a közigazgatást, elérhetővé kell tenni a közszolgáltatást minden állampolgár számára, alkalmazni kell a helyi autonómiára vonatkozó törvényes előírásokat. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság csökkenését szakmai érvként használják fel, miközben az elmúlt 20 év következetlen gazdaságpolitikájának eredménye a népességcsökkenés. Ennek a folyamatnak a megállítása kell legyen a cél, nem pedig a működő rendszerek megszüntetése, azaz a közigazgatás lakosságszámhoz való igazítása” – olvasható a Borboly Csaba, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke által aláírt állásfoglalásban.
A bukaresti kormányzati projekt a lakosságszám, oktatási és egészségügyi intézmények szerint rangsorolná a településeket, és ösztönözné a jelentős népességfogyást elszenvedett közigazgatási egységek szomszédaikkal való önkéntes egyesülését. Az indoklás szerint az ország 3200 községe és városa közül 170 község és ötven város esetében tapasztalható jelentős (20-50 százalék közötti) lakosságcsökkenés. A fejlesztési minisztérium tervezete szerint az „önkéntes” időszak 2025 végéig tartana: azokat a településeket, amelyek addig nem illeszkednek be a településkategóriáknál megszabott mutatókba, „kormányzati kezdeményezésre” vonnák össze a szomszédos településekkel.
MTI
