A kabinet azzal indokolta a kormányprogramban előirányzottnál sokkal nagyobb mértékű emelést, hogy – egy november elején elfogadott sürgősségi kormányrendelettel – jövő év elejétől a munkavállalókra hárítottak minden társadalombiztosítási járulékot. A minimálbér több mint harminc százalékos emelkedése így valójában kevesebb mint száz lejjel (9,1 százalékkal) növeli a legkevesebbet kereső munkavállalók nettó bérét, miközben az őket alkalmazó vállalkozások munkaerőköltsége is ugyanilyen mértékben (9,2 százalékkal) nő.
Az eddigi ütemterv szerint januártól 1500 lejre kellett volna emelkednie a minimálbérnek. Tavaly év végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.
A kormány döntése értelmében jövő évtől kezdődően a munkáltatók és munkavállalók között jelenleg megoszló tb-járulékok helyett kizárólag ez utóbbiak bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba. Ugyanakkor a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen.
A szakszervezetek nem bíznak abban, hogy a versenyszférában is minden munkáltató a bruttó bérek növelésére fordítja az eddig tb-járulékokra befizetett összeget, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. Aggodalmukat azok az elemzői vélemények is erősítik, amelyek szerint a minimálbér megemelése is elbocsátásokhoz fog vezetni a rosszul fizető cégeknél. Az érdekvédelmi szervezetek emiatt több ízben tüntettek a kormány járulék- és adóintézkedései ellen, de a Mihai Tudose vezette szociálliberális kabinet kitartott ezek bevezetése mellett.
MTI
