A Szabadság-szobor 125. évfordulóján nem tarthattak megemlékezést az emlékműnél a térfelújítási munkálatok miatt. A tisztelgésre és koszorúzásra a vesztőhelyen álló obeliszknél került sor. 

Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt október 6-ai összeállítását, ami a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora számára készült!

Emlékező Honfitársaim!

Történelmünk utóbbi fél évezredét a szabadságért és a nemzeti megmaradásért vívott küzdelmek sora jellemzi. Vesztett csaták, levert szabadságharcok erkölcsi hősei állnak szemben megalkuvások és árulások figuráival. A történelem szereplőinek megítélése persze koronként változott, de az október 6-án kivégzett vértanúk emlékezetében egységes a nemzet.

 „Csak annak a nemzetnek van joga a történelmi létre, amely meg tud újulni” – állítja Hegel. Sok mindent jelenthet és sokféle módon értelmezhető a hegeli állítás. Ma minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a 19. századi magyar történelemben az 1848-49-es forradalom a megújulásra tett kísérlet volt, s bár nem volt sikeres abban az értelemben, hogy elérte volna azonnali célját, a modern nemzetté válás a magyar szabadságharc nélkül ma már nem képzelhető el.

Nem lesz zárt kapus csütörtökön a Magyarország–Feröer-szigetek labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőmérkőzés, mivel az európai szövetség (UEFA) fellebbviteli bizottsága hétfőn nem hozta meg a büntetés jogerőre emelkedéséhez szükséges másodfokú döntést. A magyar szövetség (MLSZ) honlapján olvasható közlemény szerint az UEFA ugyanakkor tovább vizsgálja a beadványokat, azaz nem törölte el a szankciót. Ez azt jelenti, ha a testület a csoportküzdelmek után elutasítja a magyar beadványt, akkor az esetleges pótselejtezőn kényszerülhet zárt kapuk mögé a válogatott.

Életének 94. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke október 6-án, kedden – tudatta a család nevében Gulyás András titkárságvezető az MTI-vel.

Egyszerre gyász- és ünnepnap az idei október 6-a Aradon. Emlékezés az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc véres megtorlására, a 13 honvédtiszt 166 évvel ezelőtti kivégzésére, ugyanakkor az emlékükre emelt Szabadság-szobor felállítása 125. évfordulójának az ünnepe is. Igaz, hogy ebből több mint 70 évet a várudvarra zárva töltött a Szabadság-szobor. "Többet volt fogságban, mint szabadon" - mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.

Az október 6-i megemlékezés előestéjén az aradi nagyszínházban tartottak a már szokásos ünnepélyes gálát az RMDSZ Arad megyei szervezete és az aradi Szabadság-szobor Egyesület szervezésében.

Október 6-án lesz 125 éve, hogy először felállították Aradon a Szabadság-szobrot. Zala György allegorikus szoborcsoportja mindössze 35 évig emlékeztetett a 13 aradi honvédtábornok mártírhalálára, mert a Trianon utáni román hatalomátvételt követően 1925-ben lebontották. Szerencsére nem tüntették el végleg, mint a vele egy időben lebontott Kossuth-szobrot, hanem az aradi vár udvarára száműzték, ahol több mint 70 évig sínylődött darabjaira szétszedve. 1999-ben magyar és román kormányközi egyezményt követően hozták ki, és 2004.

Az Aradi Kamaraszínház különleges előadással folytatja a 2015-ös évadot, október 12-én 18 és 20.30 órakor a nagyszínház színpadán Csákányi Eszter Akit az istenek szeretnek című élő koncertjét láthatják az érdeklődők. Az előadásra érvényesek a tavasszal megvásárolt bérletek.

Nagyszentmiklóson október 15-én szobrot emelnek a város szülöttének, Révai Miklós nyelvésznek, mely alkalomból másnap, október 16-án, pénteken az Arad és Temes megyei magyar pedagógusok is megemlékeznek róla. 16 órától Jelenits István piarista professzor tart előadást Révairól, majd Fábri Géza és a szegedi Népzenei Kamaraműhely koncertje következik, amit bográcsos vacsora követ.