Lasconi nem engedné Ukrajnába a románokat, Georgescu alkotmányt módosítana

Elena Lasconi és Călin Georgescu között választhatunk vasárnap | Fotómontázs

Elena Lasconi és Călin Georgescu között választhatunk vasárnap | Fotómontázs

December 8-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját. Ezúttal csak két jelölt neve szerepel a szavazócédulán, az első fordulóban győztes Călin Georgescu független jelölté és a második helyezettként „továbbjutott” Elena Lasconié, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) jelöltjéé. Az alábbiakban szemlézünk legutóbbi megnyilatkozásaikból.

Călin Georgescu szerda este kijelentette, hogy államfőként megfontolná az alkotmánymódosító népszavazás kiírását. A független elnökjelölt a Realitatea Plus hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte az alaptörvény módosításra szorul, különösen Románia uniós csatlakozása óta. „Vannak dolgok, amelyeket felül kellene vizsgálni, de a legfontosabb annak megértése, hogy az alkotmányt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását. Ám szerinte korábban nem a Nyugat vagy Ausztria akadályozta meg az ország belépését a belső határellenőrzés nélküli térségbe, hanem éppenséggel a román politikai osztály, amelyik „veszélyeztetve látta a vámokhoz kapcsoló üzleteit”.

Lasconi: államfőként egyetlen csepp román vért sem hagyok elhullani ukrán területen

A Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje, Elena Lasconi szerda este kijelentette, hogy államfőként „egyetlen csepp román vért sem hagy elhullani ukrán területen”. A jelölt a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva félretájékoztatásnak, agresszív negatív kampánynak és „baromságnak” nevezte, hogy államfőként román fiatalokat küldene az ukrajnai frontra. Emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja, és az északatlanti szövetség egyetlen katonája sem harcol Ukrajnában.

Lasconi hangsúlyozta, hogy Romániának a NATO-ban kell maradnia, és a jelentős haderőfejlesztést végrehajtó Lengyelország példáját kell követnie. Kijelentette: az ország lakói nem lesznek biztonságban, ha Románia a semlegességet választaná. Elmondta, hogy államfőként megerősítené a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget és a titkosszolgálatokat. „Meg kell erősítenünk ezeket az állami intézményeket, mert látni kell, hogy nem játék az a hibrid hadviselés, amelyet Oroszország a közösségi médián keresztül folytat” – mondta a politikus az Agerpres szerint.

 

A rovatból ajánljuk:

Románia lakossága 2080-ig 15,6 millióra csökkenhet
Az ország lakosságának átlagéletkora csaknem öt évvel, 37,9 évről 42,8 évre emelkedett az utóbbi két évtizedben, állandó népessége pedig több mint négymillió fővel csökkent a rendszerváltás óta eltelt 35 évben, de a fogyás csaknem kétharmada az elvándorlásnak tulajdonítható. A bevándorlók és a covid idején hazaköltözők ellensúlyozták ezt.
Ideiglenesen elsötétült az M1 és leállt a Kossuth Rádió [FRISSÍTVE]
A hírszolgáltatás fokozatosan tér vissza az új szerkesztési rend szerint.
Befűt a nyár a jövő héten
Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe.
Elutasította a parlament a Veștea-kormány beiktatását
189 képviselő és szenátor támogatta, 23-an ellene szavaztak az éjszakába nyúló parlamenti ülésen.
Az ősszel kezdő kilencedikesekre már más érettségi vizsga vár
Egy „szóbelivel” és egy írásbelivel több szigorlat vár rájuk.
Szigorítják a csendháborítás és a közrend megsértésének büntetését
Vége a hangoskodásnak, a visszaesőket súlyosan büntetik.