Nemezelés és népi ékszerkészítés a Pro Identitas Egyesületnél

Az Pro Identitas Egyesület célja a szülőföldön való boldogulás, fennmaradás támogatása és a magyarságtudat erősítése. Tevékenységeit is ezek függvényében szervezi oly módon, hogy a hagyományőrzést, a népi kézműves foglakozásokat ötvözi a megmaradáshoz fontos közösségépítéssel.

A Csoóri Sándor Alapnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának köszönhetően 2022 elején elindult a népi ékszerkészítés-, valamint májusban a nemezelés programsorozat. A programok összeállítója és a sorozat megvalósítója a Békés Megyei Népművészeti Egyesület.

A 35 órás foglakozások helyszínét a Pro Identitas Egyesület székháza biztosította. A népi ékszerkészítő foglalkozásokat Farkasné Jeszenszky Anita népi iparművész, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja vezette. Az elméleti oktatás keretében ismertetésre került a népi ékszerkészítés-gyöngyfűzés, a magyar nép ékszerkultúrája, a hagyományos viselet kiegészítői. Gyakorlati oktatás keretében a népi ékszerkészítéshez használt alapanyagok, eszközök bemutatása történt, majd fűzési technikákat ismertek meg a résztvevők. Készült tászli, szívecskés kis gyöngygallér, virágos gyöngyszalag, gyöngyszövött karkötő és gyöngyhímzett medál.

A nemezkészítő foglalkozássorozatot Aba P. Ákos népi iparművész vezette, ő szintén a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja. A résztvevők olyan egyszerű nemezelt táskákat készítettek, amiket a hétköznapokban is szívesen viselnek. Megtanulták a nemeztarsoly készítését archaikus motívumokkal, elő-nemezes technikával és domborvarrással, valamint készítettek egy modern nemezelt táskát is.

A képzésekre mindazok jelentkezését várták, akik a népi kézművességgel már foglalkoztak és akik a tudásukat tovább szerették volna bővíteni. Akik érdeklődnek a népi kézművesség iránt, kedvet éreznek, hogy kipróbálják alkotói vágyukat és szerettek volna betekintést nyerni a választott szakma elméletébe és gyakorlatába.

Azokat a pedagógusokat, akiknek a nevelői munka során szükségük van ezekre az ismeretekre az elsajátított tudást átörökítik és továbbadják a jövő nemzedékének; az álláskeresőket, akik egy új szakma elsajátításával a későbbiekben megélhetésüket tudják biztosítani, valamint akik ki szeretnének kapcsolódni és magyar környezetben anyanyelvüket gyakorolni.

Ezek a képzések csupán érzékenyítések, egyfajta ízelítők, ezért mindenképp szeretnék folytatni a megkezdett munkát – olvasható az egyesület közleményében.

 

A rovatból ajánljuk:

Az aradi vértanúkra, az iskola névadójára és a helyi ihletésű családregény szerzőjére emlékeztek Ágyán
Az áldozatvállalás, a szülőföld szeretetének és a műveltség példái.
Népviseleti sokadalom az Őszi fesztiválon – magyar résztvevőkkel
A Csillagvár Néptánccsoport szervezésében több településről érkeztek gyerekek.
Megemlékezés „a magyar Golgotán” – október 6. Aradon [AUDIO]
177 éve végezték ki az 1848–1849-es magyar honvédsereg 13 főtisztjét.
Portrék a várbörtönből: eddig még nem látott képek az Ereklyemúzeum gyűjteményéből [AUDIO]
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr készítette a rajzokat fogolytársairól 1849-ben.
Arad nem csak a gyász helye [AUDIO]
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszéde a vértanúk kivégzésének 177. évfordulóján.