A nyugdíjas fizikatanár, korábbi RMDSZ-es pécskai alpolgármester, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke a magyar történelmi emlékjelek iránt érzett felelősségtudatból ragadott vödröt, rongyot és súrolószert, hogy megtisztítsa a két aradi vértanú első nyughelyét jelölő obeliszket a kastélykertben.
Az épület és a park ma már az aradi Vasile Goldiș Nyugati Egyetem (a magánegyetem) tulajdona, és a román intézmény vezetőségét kevéssé foglalkoztatja a magyar emlékmű sorsa – ami érthető, arra viszont már nincs magyarázat, hogy a környékbeli települések magyarsága, a különböző civil és hivatásos érdekvédelmi szervezetek tagjai miért voltak közömbösek Damjanich János és Lahner György honvédtábornokok sírkövének a sorsa iránt.
Az emlékmű „átváltozásáról” a közösségi oldalán osztott meg képeket Nagy István, de nem a kérkedés szándékával, hanem abban bízva, hogy másokban is felcsillan a tettvágy hasonlókat cselekedni a környezetükben.
Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt 1849. október 6-án Aradon végeztett ki Haynau osztrák táborszernagy a magyar forradalomban és szabadságharcban játszott szerepük miatt, másik 11 sorstársukkal. A legenda szerint gróf Csernovics Péter kormánybiztos, Damjanich sógora hozatta a mácsai kastélyba a holttesteket, hogy megadja a végtisztességet nekik. Az anekdota úgy tartja, hogy egy emberét küldte, hogy fizesse le a hóhért, és hozza el Damjanics tetemét, de az illető nem tudta megkülönböztetni Damjanichot Lahnertől, ezért mindkettőt elvitte Mácsára, ahol elhantolták őket.
A két honvédtiszt 1974-ig nyugodott Mácsán, akkor földi maradványaikat az aradi vesztőhelyen álló obeliszk talapzatában helyezték örök nyugalomra, a kivégzés 125. évfordulóján, másik kilenc vértanú csontjaival együtt (Dessewffy Arisztidet a Felvidéken, Kiss Ernőt a Délvidéken hantolták el már a kivégzés után).
A mácsai emlékművet a korábbi évtizedekben megrongálták, le is döntötték, néhány éve azonban nem háborgatták – olyannyira nem, hogy a mohától és egyéb lerakódásoktól a felirat is szinte olvashatatlan volt rajta mostanáig.
